szerző:
Medipress
Tetszett a cikk?

Akár 32 százalékkal is csökkenhet a dolgozók jó közérzete, a termelékenység pedig 15 százalékkal esik vissza a modern, nyitott légterű, nyüzsgő irodákban.

Stiller Ákos

Az új tanulmány eredményeit a kutatók Channel 4 brit kereskedelmi csatorna egyik műsorában ismertették, miközben bemutatták, hogy Tom Dyckhoff műsorvezető és építészkritikus agyhullámai hogyan változnak egy nyitott légterű irodában. A kísérlethez egy különleges sapkát használtak, mely jelezte, hogyan változik a műsorvezető agyműködése mialatt az irodában tartózkodott. Az eredmények szerint Dyckhoff valóban sokkal nyugtalanabb és zaklatottabb volt.

Fred Gage, a San Diegó-i Salk Intézet genetikai laboratóriumának professzora elmondta, hogy az első ilyen nyitott légterű irodákat még az 1950-es években tervezték, azzal a szándékkal, hogy a dolgozók szabadon tudjanak közlekedni, és könnyen kommunikálhassanak egymással, amely elősegíti a kreatív munkát. Az irodák azóta nagyon népszerűek lettek, és gyorsan elterjedtek. A kísérlet azonban rávilágított arra, hogy a tervezők nem számoltak azzal, hogy a nyüzsgő irodák légköre inkább hátráltatja a munkát, mint segíti. Elég, ha csak megszólal egy telefon a szomszédos asztalon és a dolgozó máris arra figyel.

A tágabb helyiségekben emellett az sem mindegy, mennyire steril a dolgozó közvetlen környezete. Azok a cégek, amelyek például megengedik, hogy alkalmazottaik a saját tárgyakat, esetleg növényeket helyezzenek el az asztalukon, sokkal otthonosabban érzik magukat, és növekszik a termelékenységük is. Ezt Fred Gage is alátámasztotta azzal a laboratóriumi körülmények közt végezett kísérletében, amely során egerek agyát vizsgálta. A kísérletből kiderült, hogy az ingerekben gazdag környezetben tartott egerek az agyi teljesítménye 15 százalékkal nőtt, sőt új idegsejtek kialakulása is megfigyelhető volt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!