A Journal of the American Medical Association legfrissebb számában megjelent tanulmány felveti, hogy gyógyszeresen befolyásolni lehet az adott fehérje működését. Ugyanerre, illetve a diagnosztikus felhasználásra törekedő vizsgálatok folyamatban vannak, a szakértők szerint a gyakorlati alkalmazás azonban még nagyon távoli.

Korábbi tanulmányok szerint a katepszin S nevű enzim szintje általában magasabb elhízottakban, cukorbetegekben és szívbetegekben. A testsúlycsökkenés a katepszin S szintjének esését vonja maga után. Ily módon merült fel, hogy az enzim szerepet játszhat az érelmeszesedés folyamatában, valamint befolyásolhatja a daganatos sejtek kialakulását és terjedését.

A svéd kutatók klinikai mintában idős betegeknél megállapították, hogy a katepszin S magas szintje megnövekedett halálozási aránnyal jár. Az első vizsgálatban ezer férfi vett részt (átlagéletkor 71 év), az utánkövetési periódus 13 éves volt. A második vizsgálati csoportban a résztvevők fele férfi, másik fele nő volt, az átlagéletkor az előzővel megegyezett. Az elemzést statisztikailag súlyozva kor, vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, testtömeg, koleszterinszint, illetve pozitív kórtörténet szerint, az első csoportban a magas katepszin S szint 60 százalékkal növelte a halálozási kockázatot. Az enzim magas szintje ugyanakkor 62 százalékkal megnövelte a szív- és érrendszeri betegség következtében kialakult halálozás kockázatát, továbbá kismértékben a daganatos halálozást.

A második csoportban a magas enzimszint mind a férfiak, mind a nők esetén kétszeres halálozási kockázattal társult. Mindazonáltal az ok-okozati viszonyra nem sikerült rávilágítani.