Ez a magyarázata annak is, miért nem elegendő a tünetek alapján rámondani valakire, hogy náthás vagy influenzás, hiszen a nagyon hasonló panaszok hátterében sokfajta kórokozó lappanghat – írja a Weborvos.hu.

A nátha, vírus okozta fertőző betegség és a hideghez legfeljebb annyi köze van, hogy az őszi, változékony időjárás miatt a szervezet fogékonyabbá válik a nedves, szottyos időben virgoncabb kórokozó támadásaival szemben. A hideg levegő belégzése szűkíti az ereket az orrnyálkahártyán, szervezetünk így védekezik a lehűlés ellen. A leszűkült ereken kevesebb oxigén jut a sejtekhez, amitől csendes szunyókálásba kezdenek, miközben elindul a vírusszaporodás. Mire a szervezet hőmérséklete újból megemelkedik, és a sejtek felébrednek, a kórokozók már régen lehagyták őket, a túlerő talaján kitör a betegség.

A vírusokat csak az ötvenes évek elejétől, a kétszázezerszeres nagyítást lehetővé tévő elekronmikroszkóp feltalálásától lehetett láthatóvá tenni, hiszen oly parányiak, hogy még a legnagyobbak is kétezerszer kisebbek, mint egy mákszem. Az új eszköz segítségével azonban megmutatta magát a legrégebbi ismerős, az 1933-ban Londonban azonosított influenzavírus. 1951-ben Robbins és munkatársai felfedezték az echovírusokat, 1953-ban Rowe és kutatócsoportja az adenovírusokat, 1956-ban Channok az parainfluenza-vírusokat, míg ugyanekkor Morris és kollégái a légúti óriássejtes vírust, az RSV-t. Az „igazi" náthavírust, a rhinovírusokat 1960-ban Tyrrell és munkatársai azonosították, majd öt évvel később még egy víruscsaládot találtak, a coronavírusokat.

AP