Tovább élnek az ikreket szülő anyák

Érdekes vizsgálatot végeztek kutatók, amelyben több mint 58 ezer, 1807 és 1899 között született nő adatait nézték át, valamennyien ötven évnél tovább éltek, és férjük is megélte az ötvenedik életévét. Azért nyúltak vissza korábbi adatokhoz, mert ki akarták küszöbölni a mesterséges megtermékenyítésből adódó ikerszüléseket, sőt a születésszanbályozás sem zavart be a képbe, így a kutatók biztosak lehettek abba, hogy a vizsgált ikerterhességeket csak természetes tényezők befolyásolták.

A Utah Egyetem kutatói ez év májusában közölték tanulmányukat, amelyben arra jutottak, hogy az ikreket világra hozó anyáknak tovább élnek, és általában véve is több gyerekük születik, náluk két terhesség között kevesebb idő telik el, és utolsó gyermeküket is idősebb korban szülik. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez elég rövid időszaknak tűnhet, mégis jelzi, hogy ezek az anyák egészségesebbek voltak. A szakértők a tanulmányuk bemutatásakor kiemelték, hogy vizsgálatuk alapján nem vonható le következtetés arról, milyen kapcsolat áll fenn manapság az ikerterhességek és az anyák egészségi állapota között. Ma ugyanis az ikerterhességek nem természetes úton alakulnak ki, hanem termékenységi kezelések következtében.

A kutyák kiszagolják az ikreket

Ludek Bartos, a prágai egyetem élettudományi karának etológusa azt állítja, a jól képzett kutyák képesek arra, hogy megkülönböztessék az egypetéjű ikreket. A cseh kutatócsoport szerint az eddigi ellentmondásos eredmények a kísérletben használt kutyák képzettségi szintje közötti különbségekre vezethetőek vissza. A prágai kutatók a kísérlet során most kizárólag speciálisan képzett, szagminták azonosítására használt rendőrségi kutyákat vetettek be.

A tíz kutyának két egypetéjű, valamint két kétpetéjű ikerpártól vett szagmintákat kellett azonosítaniuk. A szagmintákat – a bűnügyi nyomozás során szokásos módon – steril vattalapra gyűjtötték, és csavaros üvegben tárolták. A kutyák vezetőit nem avatták be a kísérletbe. Mindegyik kutya tizenkétszer csinálta végig a feladatot, s közben a mintákat tartalmazó üvegeket mindig újrarendezték, véletlenszerűen. A kutyák minden alkalommal hibátlanul végezték el a feladatot, azaz képesek voltak hiba nélkül megkülönböztetni az egypetéjű ikrektől származó mintákat. Az eredmény azért is figyelemreméltó, mert a ma alkalmazott DNS-teszttel az azonos génállományú egypetéjű ikreket nem lehet megkülönböztetni, így azok eddig tökéletes alibivel szolgálhattak egymás számára egy bűnténynél.

A magas nők hajlamosabbak az ikerszülésre

Amerikai kutatások szerint azok a nők, akik az átlagnál legalább két és fél centivel magasabbak, több esetben szülnek ikreket. A Journal of Reproductive Medicine tudományos szaklapban megjelent tanulmányban a Long Island-i Jewish Medical Center kutatói arról számoltak be, hogy az ikreknek, vagy hármas ikreknek életet adó nők körülbelül 2,54 centiméterrel voltak magasabbak az átlagnál.

A kutatásban 129 nő magasságát hasonlították össze az átlagos amerikai nők méretével. A kutatók szerint ez a jelenség az inzulinszerű növekedési faktorral (IGF) van összefüggésben. A máj által felszabadított fehérje a növekedési hormonra adott válasz, amely növeli a petesejtek érzékenységét, és ezáltal a tüszőrepedést. Alacsonyabb emberek esetében ez a protein jóval kisebb menyniségben van jelen. Így azokban az országokban, ahol az átlagos magasság alacsony, jóval kevesebb az ikerszülések száma.

Közép-Afrikában születik a legtöbb ikerpár

Egyes országokban jóval több ikerpár születik, mint máshol. A fejlődő országok átlaga ezer születésre jutó 13,6 ikerpár, ami nagyjából egybevág az európai, észak-amerikai és ausztrál felmérésekkel, amelyek ezer születésenként átlagosan 9 és 16 közötti értékeket adnak.

Egy biztos, Közép-Afrikában a legnagyobb az ikrek aránya, a csúcstartó ország pedig Benin, ezer születésenként 27,9 ikerpárral. Jóval átlag alatti számokat mutatott Ázsia és Latin-Amerika, 8 ezrelék körüli aránnyal – kivételnek számít a karibi térség, ahol egyébként magas az afrikai származásúak aránya. Az egypetéjű ikrek aránya azonban meglepően stabilnak bizonyult az egyes régiókban: 3,5-4 ezrelék. Egyelőre azonban nincs meg a válasz, hogy mi okozza az egyes régiók közötti háromszoros-négyszeres különbséget.

Már az anyaméhbe kommunikálnak egymással az ikrek

Ikrek az anyaméhbe. Megérintik egymást

livescience.com

Úgy tűnik, az ikrek sosincsenek egyedül, még az anyaméhbe sem. Egy ikreket vizsgáló kutatásban 14 hetes ikreknél örökítették meg felvételekkel, amint megérintik egymást. Noha az ikrek az anyaméhen belül véletlenül is egymáshoz érhetnek, a Padova Egyetem kutatói szerint nem pusztán erről van szó. A megfigyelt magzatok ugyanis jól azonosítható és a többitől elkülöníthető arckifejezéseket mutattak akkor, amikor egymáshoz értek. Az ikrek saját magukat és a méhfalat is megérintették, de arckifejezésük ekkor másfélék voltak, mint amikor testvérüket érintették meg.

A kutatók ultrahanggal végezték a méréseket, amelyekből ezt követően háromdimenziós videókat készítettek. Összesen öt ikerpár mozgásait filmezték így le, egyszer a tizennegyedik terhességi hét végén, egyszer pedig négy héttel később. A tizennyolcadik hét végén készített filmfelvételek szerint a babák ekkor többször értek egymáshoz, mint korábban. Ezek az érintések ekkor már gyakoribbak voltak azoknál, mint amikor saját magukat érintették meg.