Pánikrohamok legnagyobb valószínűséggel délután 3 után jelentkeznek, a gyomorfekély tünetei pedig általában éjszaka a legsúlyosabbak. A kutatások azt sugallják, hogy a kockázat és a tünetek súlyossága a különböző napszakokban jelentős mértékben váltakozik.

Russell Foster, az Oxfordi Egyetem idegtudomány professzora szerint a bolygónkon lévő szinte minden életformához hasonlóan az emberek fiziológiáját és viselkedését is egy 24 órás belső időzítő szabályozza, befolyásolja, vagy legalábbis finomhangolja. E 24 órás biológiai óra működését a hipotalamusz irányítja. Ez a körforgás számos biológiai folyamatot és a hormonok ingadozását is szabályozza, melyek megnövelhetik bizonyos állapotok és tünetek kockázatát. Az alábbiakban sorra vesszük azokat a kulcsfontosságú időpontokat, amikor bizonyos tünetek a legnagyobb valószínűséggel sújtanak le.

6:00 – Szívroham

A szívroham és a stroke kockázata hajnali hat órától kezd emelkedni, és délelőtt 10 körül éri el csúcspontját. Az American Journal of Hypertension szaklapban megjelent egyik tanulmány szerint 6 óra és dél között 40 százalékkal magasabb a szívroham, és 49 százalékkal magasabb a stroke kialakulásának kockázata. A kutatók szerint ez azzal magyarázható, hogy amikor felkelünk, a napi tevékenységek végzéséhez több oxigénre van szükségünk, és olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyektől megemelkedik a vérnyomás. A kutatások szerint a kockázat megemelkedése független attól, hány órakor kelünk fel.

7:00 – Köszvény

A köszvényt a húgysav megnövekedett szintje okozza, ami kristályok képződését eredményezi az ízületek körül. Leggyakrabban a lábfejben okoz fájdalmat. A Chronobiology International folyóiratban közzétett tanulmányukban orosz kutatók kimutatták, hogy a húgysav koncentrációja a vérben reggel 7 órakor éri el tetőpontját. A magas szint valószínűleg az alvás során bekövetkezett felgyülemlés miatt alakul ki.

8:00 – Allergia

Az allergiás tünetek, például a szemviszketés és az orrfolyás reggelente a legsúlyosabb. Muriel Simmons, az Allergy UK szervezet munkatársa szerint ez azzal magyarázható, hogy a házban a sok mozgástól, többek között az ágyazástól felkavarodnak és a levegőbe jutnak a poratkák és egyéb allergének.

9:00 – Migrén

A Cleveland Klinika kutatói szerint a migrénben szenvedő betegek reggel 8 és 10 óra között tapasztalnak a legnagyobb valószínűséggel rohamokat. A szakértők ezen kívül este 8 és hajnali 4 között is a gyakoriság drámai mértékű emelkedését mutatták ki – ez valószínűleg a vérnyomás megemelkedésével magyarázható a hajnali órákban.

10:00 – Ízületi fájdalom

Alan Silman, az Arthritis Research UK igazgatója szerint az ízületi fájdalom és merevség a délelőtti órákban a legsúlyosabb. Ezt az éjszakai mozdulatlanság okozhatja, de a kortizon és más hormonok természetesen ingadozó szintjével is magyarázható.

13:00 – Maximális rugalmasság

A Washington Egyetem kutatói szerint a testhőmérséklet délután 1 és 4 óra között éri el tetőpontját. Mivel az izmok ilyenkor rugalmasabbak és kisebb a sérülés kockázata, ez az ideális időszak az edzésre vagy fizikoterápiás kezelésre.

14:00 – Az asztma megelőzése

Délután 2 órakor a legjobb bevenni az asztma elleni gyógyszereket. A Sao Pauló-i Egyetem kutatói szerint egyetlen adag inhalációs szteroid kora délután alkalmazva védő hatást fejt ki az asztma súlyosbodása ellen éjszaka. Más kutatásból az derült ki, hogy a délután 3 órakor alkalmazott prednisone hatékonyabban csökkenti a légutak gyulladását, mint ugyanez a gyógyszer reggel 8 órakor.

15:00 – Pánikroham

Ez a pánikroham és a szorongás megjelenésének legvalószínűbb időpontja. A Michigani Egyetem kutatása szerint a rohamok kockázata egészen este 7 óráig magas marad. A rohamok mindössze 10 százaléka jelentkezett reggel 10 óra előtt. Egyrészt délután a legaktívabb az idegrendszerünk, másrészt pedig egyszerűen ebben a napszakban történik a legtöbb stresszes esemény.

16:00 – Orrfolyás

A Quebeci Egyetem kutatói szerint a köhögés és a nátha tünetei ettől az időponttól kezdve tetőznek. Az egyik elmélet szerint a fertőzés ellen harcoló antitesteket termelő hormonok délután kevésbé aktívak, így az immunrendszer védelme meggyengül.

17:00 – Csontízületi gyulladás

A tünetek késő délután tetőznek, ezért a gyulladáscsökkentő gyógyszert, például az ibuprofent dél körül érdemes bevenni, hogy éppen a legjobbkor fejtse ki hatását.

19:00 – A gyomorégés leküzdése

Bár a gyomorégés bármikor lesújthat, a Kansasi Egyetem kutatói összehasonlították a reflux betegség ellen alkalmazott protonpumpagátló gyógyszerek délelőtti és esti alkalmazását. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyomorégés tünetei 71 százalékkal csökkentek azokban a betegekben, akik délután és este vették be a gyógyszert, és csak 42 százalékkal azokban, akik délelőtt vették be a gyógyszert.

21:00 – Gyomorfekély

A fekélyek tünetei ilyenkor tetőznek, valószínűleg azért, mert a szervezet ilyenkor emészti a táplálékot. A H2-receptor blokkoló gyógyszerek akkor a leghatékonyabbak, ha lefekvéskor vesszük be ezeket.

22:00 – Ekcéma

Tíz pikkelysömörben, ekcémában vagy más gyulladásos bőrbetegségben szenvedő beteg közül hét esetében este 10 óra körül erősödött a tünetek jelentkezése. A Wake Forest Egyetem kutatói szerint ennek a bőr hőmérsékletéhez lehet köze. A magasabb testhőmérsékletet az idegvégződésekre gyakorolt hatása miatt a viszketés fokozódásával hozták összefüggésbe. A bőr ezen kívül vizet is veszít éjszaka, ami szintén kiválthat száraz, viszkető érzést. A másik elmélet szerint a fájdalomhoz hasonlóan a viszketés érzékelésében részt vevő vegyületeknek is van napi ciklusuk.

23:00 – Szülési fájdalom

Ebben az időszakban indul meg leggyakrabban a vajúdás. Ennek egyik oka a változó hormonokban keresendő, de egy másik elmélet szerint a test ebben az időszakban lazul el a legjobban. Egyes szakértők szerint azért alakult ki ez a jelenség, hogy a nők a sötétség leple alatt adhassanak életet gyermeküknek.

4:00 – Asztma

Sok asztmás tapasztalja azt, hogy a zihálás ekkor éri el tetőpontját. A Harvard Egyetem kutatói szerint ez a következő tényekkel magyarázható: éjszaka nagyobb mértékben ki vannak téve az allergéneknek, a légutak lehűlnek, fekvő helyzetbe kerülnek, és hormonális változások következnek be.