Az alvászavarok egy részé könnyen beazonosítható. Ha huzamosabb időn át nehezebben alszunk el, esetleg éjszaka többször felébredünk, majd álmatlanul hánykolódunk az ágyban, tudjuk, hogy valami nincs rendben és segítséget keresünk. Obstruktív alvási apnoe esetében azonban a tünetek hosszabb időn át lappanghatnak, a légzéskimaradásokra sok esetben csak a hálótárs hívja fel a figyelmet – számol be tapasztalatairól Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus.

Az alvási apnoéra több tünet is felhívhatja a figyelmet, mint például a tartós kialvatlanság, a nappali fáradtság, reggeli fejfájás, nyugtalan alvás, gyakori éjszakai ébredések. Ám mégis sok esetben csak az alapos kivizsgálás során derül ki, hogy alvászavar van a háttérben.

AP

A főorvos szerint alvási apnoe során a felső légúti elzáródások sorozatát éli át az érintett, ami ismétlődő légzéskimaradáshoz és a szervezet oxigénellátottságának csökkenéséhez vezet. A jelenség egy éjszaka folyamán több százszor is megismétlődhet, így a beteg az alvásidő nagy részét oxigénhiányos állapotban tölti. A szén-dioxid-szint emelkedése ellen a szervezet ébredéssel, majd ezt követően a felső légutak megnyitásával és a normál légzés helyreállításával próbál védekezni. Ezt észleli a hálótárs, hangos horkolásként, amelyet a légzéskimaradások szakítanak meg. Az oxigénhiányos állapot a szervezetben olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el, amelyek megnövelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. Ahogy a kamrai ritmuszavar, a szívmegállás és agyvérzés kockázata is nagyobb az érintetteknél.