A Herpes simplex labialis egy fertőzéses betegség, amelyet a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okoz, az Egyesült Államok lakosságának mintegy 70 százaléka vírushordozó. A vírussal való első találkozást követően az immunrendszer elpusztítja a kórokozót, azonban egyesek képesek bekerülni az idegsejtekbe, és ott húzzák meg magukat, míg az immunrendszer megbillenése miatt képesek újra aktiválódni. A fertőzés leggyakoribb tünete a száj körüli hólyagos elváltozás, amely pörkösödik, elszárad, majd nyom nélkül gyógyul. Azonban a hordozók nagyobb hányadában ilyen tünetek nem jelennek meg, az aktiválódás biológiai hátterét idáig homály övezte.

A Journal of Infectious Diseases december 1-jei számában megjelent tanulmány erre a kérdésre kereste a választ. John D. Kriesel és munkatársai korábban a nukleotid polimorfizmus (SNP) segítségével történő feltérképezés során leírták, hogy a 21-es kromoszóma egyik régiójában lévő hat gén kapcsolatba hozható az ajakherpesz megjelenésével. A 618 résztvevőben (ebből 355 ismert HSV-1-hordozó volt) 45 DNS-szekvenciavariációt azonosítottak.

Jelen vizsgálat kimutatta, hogy a C21orf91 nevű gén hozható kapcsolatba a fertőzési fogékonysággal. A génnek ötféle variációját írták le, amelyből kettő véd a HSV-1 reaktivációjával szemben, kettő viszont növeli az ajkat érintő jelek valószínűségét. A vizsgálatokat a jövőben nagyobb csoporton tervezik ismételni.