"Ez teljesen valós történet, egy barátom apósát és számtalan ismerősét kezelte az ember, kivétel nélkül mindegyiket sikerrel, nemrég azonban lecsapott rá a rendőrség. A kezelésekért kért és kapott pénzt hiánytalanul találta meg az adóhatóság" – ezzel a felütéssel kering egy körlevél már egy ideje az interneten. Az üggyel már évekkel ezelőtt foglalkozott a hazai sajtó, ahogy a napokban a Magyar Nemzet online is lehozott egy cikket, egyenesen csodaszernek nevezve a felfedezést.

A szert felfedezője, Horváth István biológus, akadémiai doktor egyedülálló felfedezésként értékeli. Ahogy a hvg.hu megkeresésére válaszul fogalmazott, a nyolcvanas években jött rá, hogy az emberi testben létezik egy anti-koleszterin antitest, amely korábban ismeretlen volt. A kutató amellett is kiáll, hogy eddig rajta kívül senkinek nem sikerült előállítania az antitest termelését elindító antigént, amely egy humán oltóanyag alapja is lehet. Amerikai kutatók is kísérleteztek a szerrel, ám ők már az állatkísérleteknél kudarcot vallottak – idézte fel a történteket a kutató.

Túry Gergely

A vakcinának – ahogy Horváth magyarázza – az érelmeszesedés megelőzésében lehetne nagy szerepe, amely itthon népbetegségnek számít: a szív- és érrendszeri betegségek a halálozások 65-70 százalékáért felelősek. A betegségek pedig leginkább a 45-65 éves korosztályt érintik, akiknél megelőzhető lenne a korai halálozás.

Egyelőre csak egy ötlet

Kérdés persze, miért lett téma ismét a szer, amelyet az itthoni szakorvosok továbbra is csak egy ötletnek tartanak, amiből még bármi lehet: kiderülhet, hogy valóban működik, ahogy az ellenkezője is bebizonyosodhat.

Az újabb szikra abból pattanhatott ki, hogy az elmúlt év szeptemberében Horváth lakásán házkutatást tartott a rendőrség. Ezt maga az érintett is megerősítette, ahogy elmondta azt is, a rendőrök elvittek mindent, amiről úgy gondolták, hogy köze lehet a vakcinához: számítógépeket és tudományos iratokat. A rendőrség megerősítette, hogy ismeretlen tettes ellen folyik eljárás kuruzslás gyanúja miatt, de a nyomozás érdekeire való tekintettel további információval nem szolgálnak.

"Sántít az elmélet"

A koleszterinnel kapcsolatos szemlélet igen sokat változott az elmúlt évtizedekben. Horváth István pedig amellett, hogy negyven éven át vezette az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet (OBNI) szerológiai osztályát, intenzíven foglalkozott a koleszterinnel kapcsolatos kutatásaival. Azt szerette volna kideríteni, mi lehet az érelmeszesedés valódi oka, ugyanis nem hitt egyik aktuális elméletben sem.

Korábban azt hitték, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin a ludas, és ez okozza az érelmeszesedést; ez az elmélet azonban már 1980-ban megbukott. Ezután a szervezetben meglévő chlamydia nevű kórokozóra terelődött a gyanú, miszerint ez támadja meg az érfalat. Húsz éven át tartotta magát ez a felfogás, hogy aztán 2001-ben ez is idejemúlt megközelítésnek bizonyuljon. Azóta az orvostudomány szerint a magas vérkoleszterin-szint okozza az érelmeszesedést, és ezt tekintik a kezelés alapjának: ekkor jelentek meg a koleszterincsökkentők.

Az orvosbiológus szerint az elmélet ott sántít, hogy vannak páciensek magas koleszterinszinttel, akiknek semmi bajuk, míg vannak, akiknek alacsony szervezetükben ez az érték, mégis érelmeszesedéssel küzdenek. És így fedezte fel a már említet az antitest anyagot. Kutatócsapatával aztán állítólag azt is kiderítették, mi lehet az antikoleszterin-antitest szerepe a kérdéses betegség kialakulásában.

Ezek után persze nem akarta fiókba zárni a felfedezését. "Kényszerítő helyzetnek éreztem, amikor amerikai kollégák az általuk kifejlesztett szert kipróbálták disznókon, de azok mind elpusztultak" – emlékezett vissza. Mint mondta, ezután ő is vett néhány disznót, és beoltotta őket a saját vakcinájával – az állatok életben maradtak. Miután a szer kedvező hatása is beigazolódott, magán is kipróbálta, és egy egész kúrát végigcsinált.

Elmondása szerint nagy az érdeklődés a vakcinája iránt, konkrét ajánlatokat is kapott külföldről az ötlet megvásárlására. "Sok pénzt ígértek, de azt szeretném, hogy Magyarországon történjen a gyártás" – így Horváth István, aki szerint azonban idehaza nincs érdeklődő. Mint mondta, az erkölcsi támogatáson kívül pénzre is szükség lenne, úgy 900 millióra. Ám ha továbbra sem lát esélyt arra, hogy határokon belül maradjon a szer, elfogadja valamelyik külföldi ajánlatot.

A Magyar Nemzet megkereste a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet alá tartozó Országos Gyógyszerészeti Intézetet (OGYI) is, ahol azt a választ kapták, hogy Horváth István készítménye immunológiai terméknek minősül, így a forgalomba hozatali engedélyt az Európai Gyógyszerügynökség adhatja ki. Persze ezt is meg kell előznie a különféle klinikai vizsgálatoknak, és csak utána következhetnek a humán tesztek.

A szakmának nincs véleménye

Szerettük volna megkérdezni, mi a véleménye a hazai szakorvosoknak erről a vakcináról, ám mindenki elzárkózott a nyilatkozattól. Röviden annyit reagáltak megkeresésünkre, hogy tudnak a szer létéről, ám egyelőre csupán ötletként tudják kezelni, amelyet még meg sem vitattak a tudományos szintéren.

Hangsúlyozták azt is, hogy jelenleg igen hatásos gyógymódnak bizonyulnak a különféle koleszterinszintcsökkentők. Azt pedig egyenesen elítélik, hogy Horváth István elmondása szerint embereken is alkalmazza a szert, miközben még az állatkísérleteket sem végezték el, nem beszélve a humán klinikai vizsgálatokról (Horváth ezzel szemben azt állítja: öt intézményben is elvégezték az állatkísérletet, és egybehangzó eredmény született: a szernek nincs semmiféle mellékhatása).

Megkerestük a korábban egy 2006-os Origo-cikkben megszólaló Karádi Istvánt, a Semmelweis Egyetem professzorát is, aki egyben az érelmeszesedéssel foglakozó orvosokat tömörítő Magyar Atherosclerosis Társaság egyik alelnöke, ám ő is igyekezett elhárítani megkeresésünket. Szűkszavú nyilatkozatából annyi kihámozható volt, mit is gondolnak az érintett orvosok Horváth felfedezéséről, illetve tevékenységéről.

Állítólag tesztelték a szert disznókon (is)

Horváth Szabolcs

"Ha valaki engedély nélkül alkalmaz vakcinákat embereknél (is), az nem más, mint sarlatánság" – hangzott el a telefonban. Hozzátette: amit korábban elmondott a már említett cikkben, azzal ma is egyetért. A cikkben Karádi közölte, úgy tudja, hogy a feltaláló csak kevés állatkísérlet alapján jutott el a mostani következtésekig. Még az állatkísérletek után is szükség lenne emberi sejttenyészeteken való kipróbálásra, mielőtt egy ember kaphatna az anyagból.

Karádi megérti – mint akkor hangsúlyozta – a feltaláló aggodalmát: ha elárulja az eljárás lényegét, valaki felhasználná az ötletet. Ezzel együtt szerinte csak másokat bevonva lenne továbbvihető a kísérletsorozat, immunológusokat bevonva a vizsgálatokba, és az emberi kipróbálás helyett a nagyszámú állatkísérletet kéne szorgalmazni. És így könnyen igazolni lehetne a módszer esetleges hatástalanságát is.

Mindenesetre az is furcsa, miért nincs szabadalmi oltalom a vakcinán. "Azért nem adták meg a szabadalmat, mert kifogásolták, hogy a benyújtott leírás alapján nem lehet előállítani a szert" – mondta Horváth, hozzátéve: ő pontosan ezt nem szeretné, hogy kiadja a "titkos receptet."