Nem is gondolnánk, hogy a gyógynövényi készítményeken, amelyek kivonatokat tartalmaznak, a milligramm nem ugyanazt jelenti, mint egy szintetikus kémiai anyagot tartalmazó gyógyszeren. A szintetikus vegyületeknél teljesen egyértelmű, hogy annyi hatóanyag van a gyógyszerben, amennyi rá van írva, mert lemérték, és annyit tettek bele. A gyógynövényeknél viszont az van feltüntetve, hogy a terméket mennyi kivonatból készítették. (A gyógynövényekkel kapcsolatosan tisztáznunk kell pár alapfogalmat. Drognak nevezzük a növénynek azt a részét, ami a hatóanyagot tartalmazza. Ez lehet a levele, szára, gyökere is. Ebből készül a kivonat. Erre sokféle eljárás van, persze számunkra legismertebb a forrázás, vagy teakészítés. Áztathatjuk tíz percig vagy egy órán át, de így is, úgy is azt mondjuk: "két decit ittam".)

A forgalmazó a dobozon azt tünteti fel, hogy mekkora adag kivonatot használt. A sötét és a világos „termék” is ugyanolyan milligramm feltüntetéssel kerül forgalomba, pedig az egyik kevésbé hatékony, mivel a kivonat kevesebb hasznos hatóanyagot tartalmaz. Fogyasztóként a levélkék számát nem tudjuk, a folyadék “lilaságát” nem tudjuk, csak a felhasznált kivonat mennyisége van a dobozon.

A fitoterápiás termékek minőségét meghatározza a feldolgozás módja is. A kivonószer ismerete alapvető fontosságú lenne, hiszen ugyanabból a növényből két teljesen eltérő hatású kivonat készülhet. Például a kamilla vizes kivonata nyugtató hatású és hasi görcs oldására alkalmas, a lipofil, tehát zsíroldékony kivonatának viszont elsősorban gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatása jelentős. Alkoholos kivonata pedig tartalmazza mind a vízoldékony, mind a zsírban oldódó vegyületeket is.

Az étrend-kiegészítőket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél kell bejelenteni, ami csak egy regisztráció, semmiféle hatástani vagy minőségi bizonyítékot nem kell bemutatni. Növényi eredetű szerek regisztrálása esetén csak a kivonat mennyiségét szükséges feltüntetni, és nem kötelező a drog: kivonatarányt (drug-extract ratio, DER) is jelezni, ami viszont elengedhetetlen lenne a kivonat „töménységének”, azaz hatékonyságának megítéléséhez. Így az, hogy mi kerül rá egy termék csomagolására, és milyen adatokkal rendelkezik a hatóság, nem feltétlenül a józan ész, hanem jogszabályok függvénye.

Ha kíváncsi a részletekre, látogasson el a blogra, kattintson!