Extrém hidegben – amikor az átlag hőmérséklet mínusz 3,9 fok alatt marad – jellemzően súlyosbodnak a légzőszervi megbetegedések. Így nincsenek könnyű helyzetben az asztmások, de azok sem, akiknél a COPD nevű tüdőbetegséget – egy krónikus előrehaladott gyulladásos betegség, és a tüdő funkciójának fokozatos romlásához vezet – diagnosztizálták. Ezeknél a betegeknél tünetként jelentkezhet a fokozott váladéktermelődés, de légszomj, köhögés és fulladás is gyötörheti az érintetteket.

Ugyanez igaz a szív- érrendszeri megbetegedésekre is: súlyosbodhat a koszorúsér-, agyér betegek állapota, de az arra hajlamosoknál szívinfarktus is kialakulhat a hideg hatására. Panaszként jelentkezhet mellkasi szorító fájdalom, ritmuszavar vagy légszomj. Fagyás miatt pedig akár végtagelhalás, kihűlés is bekövetkezhet. A megfelelő védekezésről ezesetben sem feledkezhetünk meg: megfelelő öltözködéssel védjük a végtagokat és a nyakat is.

AP/Amy Sancetta

A perifériás érbetegségben szenvedőknek, Raynaud- szindrómában – az ujjak zsibbadásával járó kór, a háttérben többnyire valamilyen autoimmun betegség áll – , illetve kéz- és kar vibrációs szindrómában szenvedőknek sem tesz jót a nagy hideg. Ezekben az esetekben a végtagok, fedetlen testrészek elszíneződhetnek, de zsibbadás, bizsergés és fájdalom is jelentkezhet. A vázizomrendszeri betegségeknél is – mint a a carpalis alagút vagy a  "feszes nyak" szindróma, illetve az (fehér, kékes, pirosan elszíneződések) ínhüvely gyulladás – felléphet a fájdalom mellett merevség, mozgáskorlátozottság, érzészavar, netán izomgyengeség is.

Arról már korábban is írtunk, hogy a hideg levegő a bőrünket is kikezdheti, olyan kellemetlen tüneteket okozva, mint a viszketés, kiütések vagy a folyadékgyülem megjelenése. De fellángolhat a psoriasis, azaz a pikkelysömör, és az atopiás dermatitis (bőrgyulladás) is.