Néhány napja írta meg az Index, hogy az Európai Gyógyszer-engedélyező Hatóságok (HMA) honlapján közzétett adatlap szerint egy holland cég, a Sun Pharmaceutical megkapta az engedélyt arra, hogy terhességmegszakítást előidéző tablettát hozzon forgalomba többek között Magyarországon is. Mivel mostanra már lezárult a gyógyszer értékelése, elvégezték a szükséges vizsgálatokat, és a gyártó benyújtotta a kért dokumentációt is az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (GYEMSZI-OGYI) egy hónapon napon belül ki kell adnia az engedélyt a tabletta forgalomba hozatalára.
A lap információi szerint mindeközben egy francia cég, az Exelgyn Laboratories is szeretné Magyarországon forgalomba hozni a készítményt. A gyógyszer azonban semmiképpen nem kerülhet a patikákba, csak kórházak számára lesz elérhető. Persze az interneten eddig is hozzáférhető volt, mintegy 70 euróért (körülbelül 20 ezer forintért), és persze az abortuszturizmus sem tilos – így bárki kimehetett Bécsbe, akinek erre pénze volt.

Nem gyógyszeripari újdonságról van szó, az abortusztabletta már évek óta jelen van több Nyugat-Európai országában is – Franciaországban például a nem kívánt terhességek többségét ezzel szakítják meg. De az Egyesült Államokban és Kínában is forgalomba hozták már. Leginkább hangoztatott előnye, hogy már a terhesség korai szakaszában "bevethető", akár az 5. héttől – ekkor még jó esély van arra, hogy teljesen kiürül a méh. Noha korábban is voltak már próbálkozások a hazai bevezetésre, eddig nem jártak sikerrel. Tóth Frank gyógyszerész szerint, akit a TV2 Mokkában kérdeztek a tablettáról, például valószínűsíthető, hogy maga a gyártó nem találta eddig megfelelőnek a magyar piacot.
Pedig még mindig viszonylag magas az abortuszok száma itthon, az elmúlt években száz születésre ötvenöt-hatvan abortusz jutott, míg Nyugat-Európában ez a szám öt-tizenegy között mozog. Noha mára egy-kétezerrel csökkent a terhességmegszakítások száma, a kevesebb születések számával összehasonlítva mégsem mutatható ki látványos javulás.
Mindenesetre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már rögtön a szer 1988 megjelenése után áldását adta a tabletta alkalmazására, és 2005-ben a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium is támogatta az itthoni alkalmazást, persze szigorú orvosi ellenőrzés mellett. És a legfontosabb: nem a műtéti beavatkozás kiváltására, hanem csupán egy választható alternatívaként. A mifepristone vagy misporstol hatónyagot tartalmazó tabletta alkalmazásával nincs szükség semmilyen beavatkozásra: a szer tulajdonképpen spontán vetélést idéz elő, azaz a kezdeti állapotban lévő petezsák, illetve magzat erős vérzéssel ürül ki.
Csermely Gyula szülész-nőgyógyász még egy tavalyi blogbejegyzésében írt a tablettáról, illetve annak lehetséges alkalmazásáról. "Jelentős egészségügyi fejlesztésnek tartom, hiszen alternatívát nyújt a műtéti úton végzett kaparás mellett, és kisebb veszélyt jelent egy későbbi terhességre."
Hivatalosan eddig csak egyetlen magánkórházban lehetett igénybe venni a terhességmegszakítás "könnyített" változatát, ott egyedi importengedéllyel hozták be Ausztriából. Szőczei Beáta szülész-nőgyógyász szerint eddig azért is éltek kevesen a lehetőséggel, mert a hagyományos beavatkozás többszörösébe került a tabletta és a vele járó orvosi felügyelet. Míg a tablettás megoldás magánlikinikán 100 ezret kóstált, addig a műtéti terhességmegszakítás jelenleg 30 ezer forintba kerül. "Legtöbben azért választották, mert féltek a műtéttől, de így sem kerülhető el mindig, 20 százalék esély van arra, hogy mégis kaparni kell, ha a tabletta nem ürítette ki a méhet" – mondta a szülész-nőgyógyász.
Szőczei szerint mindkét eljárásnak vannak előnyei és hátrányai. A műtét gyors, a páciens semmiről nem tud, mert altatásban végzik, utána pedig rövidebb vérzésre kell számítani. Igaz, sok múlik az orvos gyakorlott kezén, amikor vakon, egy éles szélű eszközzel, azaz küretkanálal kaparja a méh falát. Ha megsérül a méhfal, esteleg átszakad, az meddővé teheti a nőt. A gyógyszernél teljesen kizárható a fertőzésveszély, jóval gyorsabban regenerálódik a méh. Ám hosszadalmasabb, és akár hetekig tartó vérzés is lehet a velejárója. És lelkileg sem kevésbé megterhelő, mint a műtéti bevatkozás, sőt, még jobban érezheti a döntés felelőségét, mert éber állapotban éli át a vetélés minden mozzanatát – tette hozzá.

A hagyományos abortusz amúgy nem számít veszélyes műtétnek, a WHO szerint például az egyik legbiztonságosabb egészségügyi beavatkozás. Egy szülésnek például 14-szer nagyobb az egészségügyi kockázata az abortuszénál. A szakszerű abortusznál a halálozás aránya 1:100 ezerhez, a hüvelyi szülésnél 14:100 ezerhez, a császármetszésnél 41:100 ezerhez.
Rodica Comendant szülész-nőgyógyász, a WHO szakértője februári budapesti látogatásakor – a Patent Egyesületnél – is arról beszélt: fontos lenne, hogy Magyarországon is széles körben bevezessék a gyógyszeres abortuszt. Ezzel ugyanis már korai stádiumban is elvégezhető a beavatkozás, amivel jelentősen csökken a terhességmegszakítás utáni komplikációk száma. A szigorúbb orvosi ajánlások szerint kizárólag klinikán és a 7. hétig szabadna alkalmazni, pontosan a beavatkozás utáni erős vérzés miatt.