Szinte egész vasárnap tömött sorokban várakoztak az érdeklődők az egyik budai bevásálóközpontban, hogy elvégeztessék azokat az ingyenes szűrőviszgálatokat – vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterinszint-, haskörfogat- és testsúlymérés, nyaki doppler vizsgálat –, amelyek után kézhez is kapták az egészségi állapotukról készült kockázatfelmérést. Az érdeklődők számából arra következtetünk, hogy a már sokaszorra megrendezett stroke nap hatására, ha lassan is, de tudatosul az emberekben a megelőzés fontossága.

„Annak, akinek magas a vérnyomása, vércukorszintje, magas a koleszterinszintje, sokkal nagyobb az esélye a szélütésre. Éppen ezért nagy jelentősége van a megelőzésnek, a rizikófaktorok kezelésének” – hangsúlyozta Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke.

Stroke-betegek a budapesti Szent Imre Kórházban

Túry Gergely

Világjelenség, hogy egyre többen szenvednek vagy halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben – koszorúérgörcs, szívinfarktus, agyvérzés, érszűkület –, amelyeket az érelmeszesedés indít el. Az érelmeszesedést persze több tényező is segíti, így rizikófaktor a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség, a hasi elhízás, a mozgás hiánya, a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás, illetve örökletes alapon a családi hajlam. Bizonyított, hogy a vérzsírszint csökkentésével megelőzhetjük az érelmeszesedést, vagy ha már kialakult, akkor lassíthatjuk, megállíthatjuk, vagy akár vissza is fordíthatjuk, csökkentve a szívinfarktus, az agyvérzés, illetve az érszűkület kialakulásának kockázatát.

A jelenlegi adatok szerint itthon mintegy 50 ezren kapnak szélütést, és 12 ezren halnak meg ennek következtében évente. Tévhit, hogy csak az időseket érheti utol, minden negyedik 60 év alatti, sőt a betegek mintegy 3 százaléka még a 30-dik születésnapját sem ünnepelte meg. Ráadásul nem is olcsó betegség: az OEP 2010-es adatai szerint benne van a tíz legköltségesebb betegségben, mintegy 12 milliárd forintos évi költéssel.

A legrosszabb mégis az, hogy a túlélők 22 százaléka járásképtelen, többen kerekesszékbe is kerülnek. A stroke-betegek csaknem fele nem képes saját magáról gondoskodni, ugyanakkor ötödük komoly beszédzavarral küzd. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése pedig sötét jövőt fest, szerintük 2020-ra a szívbetegségek és a stroke lesznek világszerte a vezető okok a halálozás és a rokkantság területén. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a halálos kimenetelű események száma évi 1,4 millióról 20 millió fölé fog emelkedni.

Idegpályák mennek tönkre

A szélütés kezelhető, persze csak akkor, ha időben érkezik a segítség. Bereczki Dániel szerint ha a beteg három órán belül kórházba kerül, még visszafordítható a károsodás. Gyorsan hozzáteszi, hogy ugyan a legújabb bizonyítékok szerint 4,5 óra is letelhet az életmentő vérrögoldó eljárás megkezdéséig, az a biztosabb, ha azonnal mentőt hívnak a stroke tüneteit mutató beteghez. "Minél hamarabb kezdődik el a kezelés, annál nagyobb az esély a teljes felépülésre. A kezelés nélkül ugyanis óránként 700 kilométer idegpálya megy tönkre, és 3,6 évvel rövidül az élet.

AP

Az agyvérzésre jellemző, hogy a tünetek kialakulása hirtelen történik, akár néhány perc alatt kialakul. Figyelmeztető jel lehet az átmeneti beszédmegértési- és szóformálási nehézség, látászavar, kettőslátás, látótérkiesés, féloldali végtaggyengeség, valamelyik arc- vagy testfél néhány percig tartó zsibbadása, szédülés, hirtelen fellépő eszméletvesztés. A tünetek lehetnek múló jellegűek, vagy maradandóak, s együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. Az állapot sokarcúságát mutatja az is, hogy előfordulhat, a tünetek gyors lezajlása után látványos javulást mutat a beteg, de ebben az esetben is elengedhetetlen, hogy egy ideig orvosi megfigyelés alatt álljon a páciens, az esetlegesen visszatérő tünetek ugyanis súlyosabbak lehetnek, és a végleges bénulás sem kizárható.

Kerületenként változik a kockázat

Nem csak országonként, de egy városon belül is évtizednyi különbség lehet a stroke halálozási rátájában – derül ki a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika és a Szent János Kórház Neurológiai Osztályának kutatásából.

Érdekes a párhuzam az egy főre jutó GDP-vel – emeli ki Bereczki. Az eddigi adatok is arra utaltak, hogy alacsonyabb jövedelmi viszonyok mellett fiatalabb korban jelentkezik a stroke, de a kutatóegyetemi pályázatnak köszönhetően a Semmelweis Egyetemen egy úgynevezett mikroregionális összehasonlítás is készült. Budapest legszegényebb (VIII.), és második leggazdagabb kerülete (XII.) mindössze néhány kilométerre található egymástól, az utóbbiban az egy főre jutó havi nettó jövedelem azonban csaknem kétszerese az előbbinek.

A felmérésbe lakhely szerint kerültek a 2007-ben agyér-katasztrófát szenvedett betegek, a szokásos kardiovaszkuláris rizikófaktorok mellett a szociális helyzetet és a családi körülményeket is vizsgálták a kutatók. A stroke betegek a VIII. kerületben átlagosan 6 évvel fiatalabbak, mint a XII. kerületben. A férfiak között a halállal végződő eseteknél a különbség még jelentősebb.

A felmérésből az is kiderült, hogy az életszínvonal mellett a kockázati tényezők is eltérnek, jelentős különbség volt például a magasvérnyomás-betegség, valamint az alkoholfogyasztók arányában is.