szerző:
Medipress
Tetszett a cikk?

Egy új kutatás eredményei szerint minél nyitottabb és optimistább valaki, annál tovább élhet. A kutatók szerint az olyan személyiségjegyek, mint a nyitottság, az optimizmus, a könnyedség és a vidámság a tevékeny természettel együtt jelentős mértékben hozzájárulhat a hosszú élet genetikai keverékéhez.

Nir Barzilai
kcet.org

Nir Barzilai, az Albert Einstein Orvostudományi Egyetem kutatója arról számolt be, hogy amikor megkezdték kutatásukat a százévesekkel, azt várták, hogy hosszú életük titka a fukarság és a makacsság lesz. A 243 százéves vizsgálata során azonban kiderült, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek egyértelműen pozitív életszemléletre utalnak.

Az egyetem kutatási programjának keretében több mint 500 kilencvenöt éven felüli askenázi zsidó embert és 700 gyermekét vizsgálják. A kelet-európai zsidók e kis alcsoportja genetikailag nagyon hasonló. Az ő génjeik elemzésével próbálják kideríteni, miért élnek közülük néhányan olyan hosszú ideig.

A populáció korábbi vizsgálatai más genetikai tényezőket mutattak ki hosszú életük magyarázatára. Ezek közé tartoztak például a sejtregenerálódás mechanizmusaival kapcsolatos gének. Egy másik kutatásból pedig az derült ki, hogy ezek a nagy kort megért emberek nem feltétlenül követnek egészségesebb szokásokat, mint az általános népesség: dohányoznak, fogyasztanak alkoholt, és ugyanolyan egészségtelenül étkeznek, mint bárki más.

Miért érdemes azonban a személyiséget vizsgálni? A szerénység vagy a nyitottság szintje a kutatók szerint mögöttes genetikai mechanizmusokból ered, amelyek az egészségi állapotot is befolyásolhatják. A vizsgálat során ezért egy személyiségtesztet végeztek a 243 idős alannyal. Az eredmények azt mutatták, hogy a többségük nyitott, optimista és könnyed személyiséggel rendelkezik. A nevetést életük fontos részének tartják, és kiterjedt társas kapcsolatokkal rendelkeznek. Nyíltan kifejezik érzelmeiket, nem fojtják magukba. A vizsgált csoport ráadásul alacsonyabb pontszámot ért el a neurotikus személyiséget vizsgáló tesztben, továbbá lelkiismeretesebbnek mutatkoztak, mint az amerikai populáció reprezentatív mintája.

Az Aging májusi számában megjelent tanulmány szerzői ugyanakkor hozzátették, egyes eredmények arra utalnak, hogy a személyiségünk 70 és 100 éves kor között megváltozhat, ezért nem lehet tudni, hogy a vizsgált idősek egész életükben ezekkel a személyiségjegyekkel rendelkeztek-e. Ennek ellenére a mostani eredmények arra utalnak, hogy a százévesek ugyanolyan személyiségjegyekkel rendelkeznek, és a személyiség e genetikai alapú aspektusai jelentős szerepet játszhatnak a jó egészségben és a kivételesen hosszú életben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!