A szívroham következményeinek kezelésére évek óta folynak próbálkozások különböző eredetű őssejtek adásával, de a módszer egyik nehézsége az, hogy a különleges sejteket nem könnyű megfelelő számban eljuttatni a kezelést igénylő szívterületre.

Párizsban Philippe Menasche és munkatársai évek óta foglalkoznak a szívbetegség őssejtekkel történő kezelésével. Most állatkísérletes technikával vizsgálták, hogyan lehet a szívinfarktus miatt elpusztult sejtszövetet ilyen új sejtekkel pótolni. Előző kísérleteik azt jelezték, hogy a véráramlásba bejuttatott őssejtekből nagyon kevés kerül arra a helyre, a szívizomba, ahol tényleg szükség volna rájuk.

Úgy vélték, hogy ha sikerül az őssejteket mágnesessé tenni, akkor a szív fölé bevarrt mágnes odavonzza ezeket a sejteket, és így beépülnek éppen oda, ahol az elhalt sejteket pótolni tudják. A patkányszív egy-egy koszorúerének lekötésével olyan helyzetet hoztak létre, mint emberi szívinfarktus esetén történik. A mellkas bőre alá, a szív fölé kis mágnest varrtak, majd beadták a különleges őssejteket.

Az őssejtek azért voltak különlegesek, mert vasoxid nanorészecskékkel mágnesessé tették őket. A kísérleti állatok szívét egy nap múlva tanulmányozták az egyik legérzékenyebb vizsgálati technikával, mágneses rezonancia képalkotással. Ez bizonyította, hogy a mágnesessé tett őssejtek a külső mágnes hatására tízszer nagyobb mennyiségben jutottak el a szív azon területére, ahová a kutatók beültetni kívánták.

A munkacsoport, amelynek tanulmányát a Cell Transplantation legújabb száma közölte, hangsúlyozta, hogy további vizsgálatokra van szükség. Mivel ebben az első kísérletben aránylag kevés sejtet adtak be, ezért nagyobb adaggal a hatás valószínűleg növelhető. Ha igazolták, hogy a módszernek nincs hátránya, viszont segíti az elhalt szívizom gyógyulását, elindulhatnak az emberen történő vizsgálatok is.