A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az SM korábban károsítja az idegrendszer több területét, mint eddig gondolták. Az SM a központi idegrendszer gyulladásos betegsége, amely különféle tüneteket, zsibbadást, járási nehézségeket és látásromlást okoz, ezek időnként erősödnek, máskor csillapodnak. Kezelés létezik, ám a kór gyógyíthatatlan. Oka ismeretlen, az orvostudomány annyit tud, hogy az idegsejteket szigetelő mielin fokozatos sorvadása figyelhető meg a betegeknél, ami zavarokat okoz az agy és a gerincvelő üzeneteinek a test többi részébe való eljuttatásában.

Mivel az orvosi képalkotó eljárással készült agyi felvételeken nehéz észrevenni a korai jeleket, ezért azt sem egyszerű eldönteni, hogy az első tüneteket észlelő páciensnél SM alakul-e ki, vagyis el kell-e kezdeni a kezelését.

Az új kutatás az agyi felvételek alternatívájaként a gerincvelői folyadékot vizsgálta meg - olvasható a PLoS One tudományos portálon. Steven Schutzer, a Rutgers Orvosi Egyetem kutatója kilenc olyan páciens gerincvelői folyadékának mintáját vizsgálta meg, akiknek a korai tünetek után SM betegsége alakult ki.

Különleges technológia segítségével olyan fehérjecsoportot fedezett fel, amely csak a korai tüneteket észlelő betegeknél volt jelen. A mintákat egészséges, illetve hosszú ideje SM-ben szenvedő emberek gerincvelői folyadékával hasonlította össze, és azt találta, ez a fehérjecsoport különböztette meg a kórt a kezdeti szakaszban.

"Amennyiben nagyobb esetszámon végzett kutatások igazolják az eredményt, a gerincvelői folyadék gyors mintavételével a korai tünetekkel orvoshoz forduló pácienseket lehet majd ezzel a módszerrel szűrni. Jelenleg alkalmanként végeznek csak ilyen mintavételt, és más anyagokat keresnek, amelyek más autoimmun betegségekre utalnak, nem az SM-re - tette hozzá Patricia Coyle, a tanulmány társszerzője, a New York-i Stony Brook Egyetem SM-specialistája.

Az új kutatás nagy meglepetést is tartogatott. Az SM-re jellemző mielinkárosodás az agy úgynevezett fehérállományában történik. Ezek a rostok alkotják az agysejtek kommunikációjának "telefonhálózatát". A Schutzer által talált fehérjék azonban arra utalnak, a szürkeállomány, azaz maguk az idegsejtek is károsodnak. A kutatók azt tudták, hogy ezeknek a sejteknek is van szerepe a betegségben, ám nem világos, milyen. Coyle szerint ez azt jelenti, hogy a szürkeállomány sérülése a betegség kialakulásának kezdetekor történik, és fontos szerepet játszhat.