A nemek közti különbség egyik lehetséges oka, hogy a fiút váró kismamáknál egyes terhességi szövődmények, például a magas vérnyomás kockázata nagyobb. Egy kislány azonban nagyobb eséllyel éli túl a korai születést, mint egy kisfiú, még ha ugyanannyi időre jöttek is világra.

A lányok előbb járnak, előbb beszélnek, gyorsabban nőnek, mint a fiúk, és ez igaz a méhen belüli életre is. Néhány nappal több fejlődés az anyaméhben megelőzheti például az éretlen tüdő súlyos szövődményét – vélte Joy Lawn, a kutatás vezetője, a londoni Higiénia és Trópusi Betegségek Iskolájának munkatársa.

Évente a világon körülbelül 15 millió baba érkezik túl korán, többségük Afrikában és Ázsia egyes térségeiben, ahol a legkisebbek életben maradása nehézségekbe ütközik. Körülbelül egymillió csecsemű hal meg azért, mert idő előtti született, további egymillió pedig olyan betegségben, amely a koraszülöttséggel végzetessé válik – mutatta ki a kutatás.

A jelentés tartalmazza az első becsléseket arról, hány koraszülött szenved maradandó károsodást. Kiderült, hogy a szövődmények kockázata attól függ, hol és milyen korán jön világra a csecsemő. A világon a koraszülöttek hét százalékát sújtja a két legkomolyabb szövődmény: az idegrendszeri károsodás, melynek súlyossága a tanulási nehézségektől a bénulásig terjedhet, illetve látás elvesztése.

Legnagyobb veszélyben a terhesség 28. hete előtt született babák vannak. A jelentés becslései szerint 52 százalékuk szenved bizonyos fokú idegrendszeri károsodást. A közepes jövedelmű országok koraszülöttjeinél kétszer akkora a szövődmény kockázata, mint az Egyesült Államokban és más jóléti országokban világra jött kicsiknél.

A tanulmányból az is kiderült: a magas jövedelmű országokban a koraszülöttek 80 százaléka életben marad, bár az időre született babákhoz képest nagyobb eséllyel kerülnek újra kórházba, és valószínűbb, hogy tanulási-viselkedési nehézségekkel kell szembenézniük.

A koraszülöttek 85 százaléka csak hat héttel vagy ennél is kevesebbel születik a vártnál korábban, és ha nincsenek légzési problémáik, az úgynevezett kengurumódszer sokkal kedvezőbb lenne számukra – mondta Lawn. A módszer azt jelenti, hogy nem inkubátorban, hanem az anya mellkasára fektetve, betakarva gondozzák a kis csecsemőt, ez pedig segíti a természetes táplálást és megóvja a babát a kihűléstől és sok fertőzéstől is.

Pénteken, a Koraszülöttek Világnapján elmondott beszédében Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt mondta: a koraszülés szövődményei miatt évente elveszített egymillió csecsemő háromnegyede lenne megmenthető költségkímélő eljárásokkal, akár az intenzív ápolás eszközei nélkül.