A gyapjúból készült ruhadarab felfedezése azt a feltevést támasztotta alá, hogy a nadrágszabászat fejlődése erősen összekapcsolódott a lovaglás kezdetével. A gyapjúnadrágot ezért kényelmesre varrták: három részből áll, két szárból és egy bélelt betoldásból, melyet külön szőttek. Az egyes darabokat nagy lépéstávolsággal varrták össze, hogy a lábakat jól szét lehessen terpeszteni.

A nadrág viselőjét a kantárral és a lovas háborúk jellegzetes fegyvereivel együtt temették el. A legrégibb gyapjúnadrágok megvizsgált példányai közül sok a nyugat-kínai Turfanból származik – írták a kutatók közleményükben. A tudósok eredményei a Quaternary International című szaklapban jelentek meg.