szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Gyorsan válaszolunk, és nagyon türelmesek vagyunk, ha üzenetváltásról van szó, ez derül ki legalábbis kérdőívünkből, amiben az olvasóink smsezési, skype-olási és egyéb chatelési szokásaira voltunk kíváncsiak. De találtunk megoldást is arra, hogy miként lehet kicsikarni a választ attól, aki nem hajlandó időben reagálni.

"Attól függ, ki mikor ír vissza nekem" – egyik olvasónk ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen gyorsan válaszol általában az üzenetekre. Fair, de nem mindenki tartja számon, hogy az ismerősök, barátok, családtagok milyen időközönként reagálnak az üzenetekre. A témáról szóló – nem reprezentatív – kérdőívünket 3848-an töltötték ki, a nők és a férfiak aránya majdnem pontosan fele-fele – 50,5 százalék nők, 49,5 százalék férfiak – volt. A 25 alattiak aránya volt a legnagyobb – 40 százalék, 33 százalékuk pedig a 26-35 korosztályhoz tartozik.

Kiderült, hogy legtöbben az SMS- és a Facebook-messenger szolgáltatásokon üzengetnek szeretteiknek és ismerőseiknek (mindkettőt a megkérdezettek kb. 85 százaléka használja), aztán következik a Viber (46 százalék) és a Skype (40 százalék), a WhatsApp viszont jóval kisebb népszerűségnek örvend, csupán 18 százalék üzenget ezen az okostelefon-alkalmazáson.

hvg.hu

Sokkal kisebb a különbség abban, hogy mennyi időn belül válaszolnak az olvasóink az üzenetekre. A legtöbben – 37 százalék – azt vallják, hogy 5 percen belül reagálnak, 22 százalék 15 percet vár a válasszal, fél és egy órán belül 13-13 százalék üzen vissza, 5 százalék vallotta be, hogy általában órákat kell várnia a másik félnek a reagálásra, és 84 válaszadó (2%) pedig napokig az üzenetek felé sem néz. Sokan azonban nem tudtak általános időtartamot választani, ők a helyzettől teszik függővé, hogy milyen gyorsan válaszolnak.

„Attól függ, mikor veszem észre. Nem mindig veszem észre azonnal, néha le is van némítva a telefonom, így akkor válaszolok az üzenetre, ha felfedeztem, hogy kerestek. De akkor igyekszem nyomban visszaválaszolni. Persze ez az üzenetet küldő személy számára akár óráknak is tűnhet, de mint tudjuk, az idő relatív és szubjektív, mindig a szemlélő személyétől függ” – írja például az egyikük. Az autóval közlekedők is exkuzálták magukat: hiába jön egy üzenet, vezetés közben nem tudnak rá sebtiben válaszolni.

Ám nem csupán helyzettől függ a gyorsaság, az sem mindegy, hogy ki csipog. A leggyorsabban a partnerüknek válaszolnak a kérdőív kitöltői, ennek kiugró értéke (62 százalék) azt bizonyítja, hogy a párkapcsolataikat bármilyen helyzetben előtérbe helyezik a válaszadók. Utána a haverok jönnek a sorban (36 százalék), harmadik helyen versenyeznek egymással az édesanyák és azok, akiknek épp udvarolnak, vagy aki épp nekik udvarol. A munkamorált viszont megkérdőjelezi, hogy az ügyfelek kerültek utolsó helyre (8 százalék), de a főnökök és a munkatársak üzenetei sem izgatják túlságosan az olvasóinkat – 18 és 15 százalékuk tartja csak fontosnak, hogy minél hamarabb válaszoljanak nekik.

Megfordítottuk a kérdést, és kiderült, hogy ha a kérdőívünket kitöltőknek nem válaszolnak, 32 százalékuknak pár óra elteltével okoz ez feszültséget, de 23 százalék csak napok múlva érzi magát mellőzöttnek. Mellőzöttséget a válasz hiánya miatt 40 százalék érez, míg 24 százalék azt állítja, egyáltalán nem érdekli, ha nem érkezik válasz. Idegességet és aggodalmat csupán 13 és 11 százalék érez, az intenzív düh viszont csak 5 százaléknál jelentkezik.

Illemszabályok és a valóság

Állítólag társaságban üzengetni nem szép dolog. Erre rácáfolnak a „mai fiatalok”, náluk teljesen természetes, hogy amíg egymással beszélgetnek, közben másokkal is: virtuálisan. A szülők ettől megőrülnek, de ez van. A felnőtt világban azonban olyan bűnnek könyvelik el, ha másnak üzengetünk beszélgetés közben, mintha egy bejövő hívás miatt szakítanánk meg a csevejt. Tehát ezt is lehet visszafogottan csinálni: ha nagyon fontos, kérjünk elnézést, és válaszoljunk röviden. A lényeg, hogy ne folyton a telefonunkat nézegessük!

Ám, ha valami nagyon fontos, akkor nem kell tűkön ülve várni a választ: telefonáljunk! Sokkal gyorsabban választ kapunk egy kérdésre, és egyszerűbben megoldhatók az esetleges félreértések.

Az üzenetekben ugyanis csak nehezen érvényesül a hangvétel! A szöveges üzenetben csak szmájlikkal, pontozásokkal és az úgy nevezett emoticonok (hangulatjelző figurák) széles tárházával tudjuk színezni a mondandónkat. Amit tudni illik: a nagybetűvel írt szöveg KIABÁLÁSNAK számít, és bár erről megoszlanak a vélemények: ha pontot írunk a mondandók végére, az is agresszivitást tükröz.

Az elektronikus kütyükön küldött üzenetek informálisak, ezért formális tartalom közlésére alkalmatlanok egyesek szerint. Ezért nem ildomos, ha üzenetben küldünk meghívót egy hivatalos eseményre, az pedig még kevésbé, ha üzenetben szakítunk. De tegye a szívére a kezét: még sosem tett ilyet?

És, hogy mit csinálnak, ha nem jön válasz a számukra tolerált időn belül? 33 százalék türelmesen vár, 26 százalék régimódi, és rácsörög a másik félre, de 25 százalék inkább egy újabb üzenettel próbálkozik, amiben viccesen figyelmezteti a másikat a késlekedésre. Csak nagyon kevesen kapják fel annyira a vizet, hogy megsértődnek, összesen 78-an vallották be, hogy felháborodott üzenettel próbálnák kicsikarni a választ. Vannak azonban egyedibb megoldások: van, aki egy szimpla kérdőjelet küld a meg nem válaszolt üzenet után, valaki pedig megvárja, amíg válaszol a másik, és aztán „lecseszi”. Sokan írták azt is, hogy várnak, de nem türelmesen.

A Youtube-on találtunk egy vicces videót, amiben frappáns és dühös megoldásokkal demonstrálják, hogy miként lehet kezelni a notórius nem válaszolókat. „Hé John, épp most vágta le a kezem egy pszichopata”, vagy egy írásbeli nevetéssel keltik fel a lanyha érdeklődést, más pedig híres dalszöveget használ fel, és a rímet úgy írja át, hogy „azonnal válaszolj”. Más viccesen próbálja palástolni dühét a hiába múló percek után: „Remélem egy kib…ott esszét írsz nekem épp”.

Vérmérséklettől függ tehát, hogy ki miként kezeli a helyzetet, az úgy nevezett Chatiquette-ben, azaz a chatelésre vonatkozó illemtanban nincs erre szabály. Épp ellenkezőleg, egy smsezésről szóló cikkben azt találtuk: "Nem mindig szükséges válaszolni [az üzenetre]. Elfogadható továbbá az is, ha a szöveges üzenetre telefonon, e-mailben vagy más formában válaszolnak. A fogadó fél szabadon eldöntheti, hogy milyen csatornán válaszol, illetve azt, hogy egyáltalán válaszol-e".

Arra sincs írott szabály, hogy milyen gyorsan kell válaszolni az üzenetre: A fogadó fél bármikor válaszolhat, amikor neki megfelel.

Fontos ugyanis a fogadó szempontjait is figyelembe venni. Ha már az illemről beszélünk: nem mindegy, hogy milyen gyakran küldünk üzenetet. Esetleg már zaklatás-e a folyamatos üzengetés, ami óhatatlanul hallgatásra készteti a másik felet, jelezve, hogy túlzásba vittük?

Az említett cikkben hasznos tanácsokat adnak a diszkrét, de hatékony sms-ezéshez. Ezek szerint bár nehéz meghatározni, hogy mennyi üzenetet illik küldeni a másiknak – ez is személy, és helyzetfüggő – azonban jó támpont lehet, ha átgondoljuk, hogy hányszor hívnánk fel egy nap az illetőt, anélkül, hogy kényelmetlenül éreznénk magunkat? Ez máris segít visszafogni az üzengetési kényszert.

A másik probléma, hogy a chat egyszerűsége és olcsósága arra sarkall minket, hogy bő lére eresszük a mondanivalónkat. Amit például egy telefonhívással el lehet intézni, az üzenőfalon több órán át húzódhat, különböző LOL-okkal, XD-kkel és egyéb chatnyelvezetben használatos szlenggel megspékelve. Nem csoda, hogy ilyen esetben az elfoglaltabb fél előbb-utóbb berekeszti a konverzációt.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!