Önbizalom, barátságos viselkedés, legalább egy igazi barát, és jó beilleszkedési képesség. Ha ezzel a néggyel rendelkezik a gyerekünk, nem kell tartanunk attól, hogy zaklatni fogják, vagy esetleg ő zaklatni fog. Barbara Coloroso a Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak című könyvét minden szülőnek, minden iskolaigazgatónak, és minden pedagógusnak kötelezővé kellene tenni, ezt pedig nem a magyar kiadás gondozója, és nem is a könyv szerkesztője, vagy a téma egyik szakértője Herczog Mária mondta a keddi sajtótájékoztatón, hanem egy kétségbeesett szülő, akinek gyermeke a szemlélők közé tartozott, és számára túl későn jelent meg ez a könyv ahhoz, hogy segíteni tudjon.

Az iskolai zaklatás ugyanis mindennapos, és ijesztő méreteket ölt.

Az erőszak erőszakot szül

Herczog Mária szerint ez iskola- és szülőtünet, sőt a társadalom leképeződése, hazánkban mégis egyedi esetenként kezeljük, a médiában pedig főleg a kirívó esetekről adunk hírt, leginkább a szenzációra fókuszálva.

Herczog szerint, ha egy gyerek erőszakos, az nem tudja kezelni a problémáit, az otthoni és iskolai frusztrációkra agresszióval válaszol. A leggyakoribb módszer a zaklató eltávolítása, de még rosszabb, ha erőszakos megtorlással próbálják elnyomni őt. Ez eszkalálódáshoz vezethet - véli a szociológus, aki az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagjaként az erőszakmentes környezet megteremtéséért harcol az iskolákban.

AFP / Armin Weigel

Hogy az iskola nem mindenütt ilyen, azzal a legtöbb szülő sincs tisztában. A WHO 2003-as nemzetközi kutatása szerint Magyarországon a gyerekek 14 százaléka áldozat, és 13 százaléka zaklató. Ez egy 30 fős osztályban azt jelenti, hogy 4-5 gyerek átéli és elköveti a zaklatás valamelyik direkt illetve indirekt formáját. Ám ez a tíz évvel ezelőtti adat, amit a hazai szakemberek vitatnak. 2008-ban Hajdú-Bihar megyében 1000 ötödikes és hetedikes gyereket kérdeztek (a 11-14 éves korosztály a leginkább érintett a vizsgálatok alapján), és 35 százalékuk valamilyen formában már részt vett zaklatási cselekményben saját bevallása szerint. 15 százalék hetente elszenvedi a többiek bántalmazását, 27 százalék pedig bevallotta, hogy részt is vesz benne (Buda Mariann, Iskolai erőszak, iskolai zaklatás című  Fordulópont 41 tanulmány adatai szerint.

A zaklatásnak több formája létezik: fizikai, verbális, kapcsolati és materiális, semelyik sem jobb vagy rosszabb, hisz a megalázás, megszégyenítés a lényege. Azt hogy ezt veréssel, csúfolódással, kiközösítéssel vagy a személyes tárgyak elkobzásával éri-e el a zaklató, az az áldozatok szenvedését tekintve édesmindegy, de az is könnyen lehet, hogy a kipécézett gyerek a bántalmazás mindegyik formájával találkozik.

Sőt, még az is, hogy egyik esetben áldozat, másik esetben zaklató válik belőle.

Korántsem ártatlan

Az átfedés mindhárom résztvevőre vonatkozhat, a - korántsem ártatlan - szemlélőből lehet zaklató, ha éppen úgy esik. És bár az erőszakot elszenvedő gyerek körül álldogálók ugyanúgy hibásak, Herczog úgy véli, a magyar iskolarendszer a legfőbb vétkes: rosszabb esetben szemet hunynak az eset fölött, vagy megoldásként a problémát izolálják, a legerőszakosabb diákot eltávolítják. Esetleg az áldozat szülője lép, és kiveszi az erőszakos közegből a gyerekét, ami szintén csupán a tüneti kezelés. „Sem az áldozat, sem a szemtanúk, sem a zaklató nem kap segítséget a feldolgozásra”.

A pedagógusok is sokszor tanácstalanok. Reményiné Csekeő Borbála a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vezetője arról számolt be, hogy évről-évre egyre több anonim hívást kapnak zaklatást elszenvedő gyerekektől (2009-ben 100-szor csörgött a telefon kortárs zaklatás miatt, 2013-ban már 235, idén pedig már majdnem 300 gyerek telefonált emiatt).

AFP / Julian Stratenschulte

A kétségbeesett diákok nem csak azért tárcsázzák fel a számot, mert nem mernek másnak szólni: sokszor azért fordulnak az ingyen - a 116-111 számon - hívható szakemberekhez, mert a tanáruk csak legyint. Volt olyan eset, hogy a testnevelés tanár úgy kezelte a túlsúlyos lány zaklatását, hogy fogyókúra tippeket adott. Az új kislányt az osztályfőnök nem védte meg, hanem inkább elmondta, hogy mik az íratlan szabályok, ha be akar illeszkedni.

Árulkodós júdás

Ezzel azt sugallják, hogy a zaklató az úr. Elbagatellizálják a szörnyűségeket: az áldozat eleve szégyelli magát, a szégyenérzet így azonban még inkább erősödik. Már attól is gyengének tűnik valaki, ha beszámol a történtekről: panaszkodásnak, árulkodásnak veszik, ami újabb felületet ad a zaklatásra.

A zaklatókból viszont hiányzik a szégyenérzet, Tapolyai Emőke pszichológus szerint ezért könnyen kipécézik azt, akiben ez megvan, illetve egyedülléttel és tehetetlenséggel párosul. Szerinte a gyerekek ellenálló-képességét kell növelni ahhoz, hogy elejét lehessen venni a bántalmazásnak. A könyv írójának tanácsai mellett Tapolyai a szülőknek azt javasolja: erősítsék meg érzelmileg a gyereküket. Azzal, hogy tudatosítják benne, hogy nincs egyedül, és nem az ő hibája, ha valamit ellene elkövetnek.

Herczog az iskolák kommunikációs kultúráját reformálná meg. Az ENSZ ajánlásai között szerepel, hogy az iskolák vezetőit és tanárait kizárólag erőszakmentes oktatási, tanulási és fegyelmezési módszerek alkalmazására oktassák, illetve, hogy életvezetési ismereteket és készségeket is tanítsanak, és segítsék a tanulók személyiségfejlődését. Fontos, hogy a szülők és a tanárok, ne elnyomással és visszafogással reagáljanak az esetekre, hanem nyitott kommunikációval. Bár kényelmetlenebb, népszerűtlenebb és fáradságosabb ez a módszer, csak így lehet megelőzni a kortárs zaklatást.

A tanárok felelőssége megkérdőjelezhetetlen, de mióta a KLIK új szabályozása miatt megszűnt a kétezres évek óta független pedagógusok által végezett gyermekvédelmi státusz az iskolákban, sokkal nehezebb ellátni azt a feladatot. Ezt az egyik budapesti kerület pedagógia szaktanácsadója panaszolta, aki szerint az új törvény korlátai mellett könnyebben elsikkadnak a kortárs zaklatási ügyek. "A törvény szerint kizárólag az osztályfőnök feladata a diákok védelme" - nincsenek tehát külön, csak ezzel foglalkozó szakemberek, akik kialakítottak az évek folyamán egy működő struktúrát a zaklatások kezelésére, például tréningeket tartottak a tanároknak, és fogadóórák keretében a nap bármely szakában fogadták a gyerekeket.

A függetlenségük azért lenne fontos, mert a gyereket tanító pedagógussal szemben sokkal óvatosabb az áldozat, eleve fél, hogy valahogy visszakerül az információ az osztályba, vagy esetleg ez a jegyeire befolyással lehet. És persze az is kérdéses, hogy az osztályfőnöknek a kis- és a nagyszünetek között mennyi ideje van foglalkozni az áldozatokkal?

A Kék Vonalat öt éve működtető szakember tapasztalata szerint egy alkalommal akár 40-50 percet is beszélgetnek a gyerekekkel, és még sokszor ez is nagyon kevés idő a bizalom felépítéséhez és a hatékony segítségnyújtáshoz.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!