34 méter hosszú koponyafalat tártak fel Mexikóban

34 méter hosszú és 12 méter széles koponyafalat találtak régészek Mexikóvárosban. Az aztékul tzompantlinak nevezett koponyafal "alapanyagát" feltehetőena rivális harcosok biztosították.

34 méter hosszú koponyafalat tártak fel Mexikóban

Az azték birodalom virágkorából származó koponyafalat fedeztek fel a régészek Mexikóváros szívében. A koponyafalat - az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit -, a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására használták.

Raul Barrera vezető régész szerint a Mexikóváros gyarmati időkben épült katedrálisa mögött eddig csupán részben feltárt koponyafal valószínűleg az 1485 és 1502 közötti időszakból származik, és nagyjából 34 méter hosszú, illetve 12 méter széles lehetett. A kutatók feltételezik, hogy a több száz harcost az egykor a közelben álló templomok áldozópapjai ölték meg. A faoszlopokon elhelyezett koponyákat megfélemlítésre használták.

"A tzompantlinak nagyon sajátos szimbolikája van" - mondta a szakember. Mint hozzátette: "a további vizsgálatok várhatóan azt mutatják, hogy ezeknek a koponyáknak a nagy része az aztékok ellenségeitől származik, akiket elfogtak, feláldoztak és lefejeztek, hogy aztán kiállíthassák a koponyájukat".

 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

2025 30. lapszám