A migrén az európai lakosság közel 15 százalékát érinti: kontinensünkön egyike a legjelentősebb társadalmi-gazdasági terhekkel járó agyi kórképeknek. Nem véletlen, hogy a migrént az Egészségügyi Világszervezet a legsúlyosabb életminőség-romlást és munkaképesség-csökkenést okozó betegségek listáján a tizenkettedik helyre sorolta. A legtöbb esetben hiába próbálják a rohamokban jelentkező, féloldali fejfájás szindrómát gyógyszeres úton kezelni, mindez gyakran nem nyújt széleskörű megoldást a szakemberek és a betegek szerint. - Írja a Magyar Tudományos Akadémia honlapja.

Fazekas István

E súlyos egészségügyi probléma megoldására indították az uniós EUROHEADPAIN kutatási programot, amelyben a Szegedi Tudományegyetemnek a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott kutatócsoportjai is részt vesznek.  Az 5,9 millió eurós támogatással 2014-ben indult négyéves kutatási program feladata a migrénes fejfájás kórfolyamatainak vizsgálata és új kezelési lehetőségek kidolgozása. Ennek keretein belül állatkísérletes és emberek bevonásával folytatott klinikai vizsgálatok révén a migrénes fejfájás kialakulásában és súlyosbodásában szerepet játszó tényezők és mechanizmusok azonosítását tűzték ki célul.

Mindez lehetőséget teremt új gyógyszerjelölt-vegyületek tesztelésére és fejlesztésére, valamint alternatív neuromodulációs technikák kidolgozására. „A terápiás lehetőségek széles körű tanulmányozása megoldást kínálhat a migrén hatékonyabb és kevesebb mellékhatással járó kezeléséhez" — mondta a magyarországi kutatásokat irányító Vécsei László.

A 170 ezer eurós támogatással gazdálkodó szegedi kutatócsoport feladata a migrén olyan új állatkísérletes modelljének kidolgozása és beállítása, amely alkalmas az úgynevezett kinurenin-analógok, mint lehetséges új gyógyszerjelölt-vegyületek tesztelésére. A kutatásvezető ismertetése szerint a kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik nélkülözhetetlen aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, és fontos szerepet játszanak az idegrendszeri kórképek kialakulásában. A triptofán lebontási útvonalán ugyanis egyaránt keletkeznek neuroprotektív, azaz védő, valamint neurotoxikus, vagyis káros anyagok.

„Nem mindegy tehát, hogy mely anyagok kialakulása kerül előtérbe. Kutatásaink során már több esetben igazoltuk, hogy a kinurénsav, amely a neuroprotektív komponensek közé tartozó vegyület, képes pozitívan befolyásolni számos neurológiai betegség, például a migrén, a Huntington-kór, a Parkinson-kór vagy a gyulladásos folyamatok kimenetelét. Ugyanakkor a kinurénsav hátránya, hogy nehezen jut be a központi idegrendszerbe, ami jelentősen korlátozza a vegyület alkalmazhatóságát.

Fazekas István

Ezért kutatócsoportunk a Fülöp Ferenc professzor vezette Gyógyszerkémiai Intézettel együttműködésben új, kinurénsavszerű molekulák fejlesztésébe kezdett, amelyek amellett, hogy könnyebben átjuthatnak a vér-agy gáton, hatékonyabbak lehetnek a migrén és más neurológiai kórképek kezelésében" — magyarázta Vécsei László.

A szegedi kutatócsoport Dékány Imre akadémikussal is együttműködik, aki az EU-s programtól függetlenül, egy TÁMOP-program keretében a molekulákat nanotechnológiai eljárással úgy módosítja, hogy jobban átjussanak a vér-agy gáton. Eredményeik alapján a közelmúltban szabadalmat nyújtottak be. Az első másfél év eredményeit a Szegedi Tudományegyetemen szeptember 30-án rendezendő Neurológiai Kerekasztalon mutatják be.