Balla István
Balla István

Több milliárd értékű informatikai eszköz van kihasználatlanul az oktatásban: ott lapul a gyerekek zsebében. Az okostelefonokra azonban egyelőre csak ellenségként tekint az iskola, pedig szövetségessé is tehetné azokat. Egy tavalyi programban kipróbálták: kiválóan lehet úgy tanítani, hogy időnként a gyerekek mobilok segítségével oldanak meg feladatokat. Az ilyen órákat a tanárok és a diákok is élvezték, és nem, nem borította fel a rendet, hogy legálisan nyomogathatták a tanulók kütyüket. Persze ehhez nyitott tanárokra és megbízható wifire van szükség.

„Tanórán fogjuk használni az okostelefont? Megdöbbentünk, de örültünk, amikor meghallottuk a hírt. A gimi házirendje szerint normál esetben elő sem vehetjük a mobilokat, némelyik tanár rögtön el is kobozza, ha meglátja, hogy nyomogatjuk azokat. Most meg nemhogy tiltják, egyenesen kötelező használni” – emlékszik vissza Rékasi Bálint, a Berzsenyi Gimnázium tanulója, aki tavaly, 9. évfolyamosként vett részt osztályával egy olyan kísérletben, amely a mobilok felhasználási lehetőségeit próbálta ki az oktatásban.

A berzsenyis diákok döbbenete érthető. Már-már közhelyként emlegetik ugyanis sokan évek óta, hogy a magyar iskola semmit nem változott az utóbbi 100 évben: az az általános kép a tantermekben, hogy áll a tanár a tábla előtt és magyaráz. A 21. századból, a multifunkciós, interaktív világból a gyerekek bekerülnek reggel nyolckor egy intézménybe, ahol a megszokott kommunikációs formák helyett leginkább passzív hallgatásra, jegyzetelésre kényszerítik őket, ahol egy „egyfunkciós irányító” vezeti a tanórákat. Az iskolán kívüli világban mindennapos digitális eszközökkel az informatika órán talán találkoznak (más órákon nem nagyon), de az okostelefonok használata fel sem vetődik.

©

Sőt, a – ma már gyakorlatilag minden középiskolás zsebében ott lapuló – kütyük az iskola számára óriási kihívást jelentenek. Erre a válasz azonban leginkább a tiltás/elkobzás/büntetés különböző tételeiként jelenik meg a házirendekben. Persze tény, hogy ezek az eszközök alkalmat adnak különböző visszaélésekre, hangjuk megzavarhatja az órákat, a játékok, a mobilkommunikációs lehetőségek elterelhetik a diákok figyelmét a tananyagról. De abban a gyerekek nagyon kreatívak voltak eddig is – főleg, ha hagyták őket –, hogyan lehet tanórákon mással foglalkozni. (Végül is egy kockásfüzetbe sem csak matekpéldákat lehet írni: kiválóan lehet bele rajzolni vagy amőbázni, akár óra alatt is. A mobilok persze zajt is csaphatnak. De a diákok órai bekiabálásai talán nem?)

Ellenségből szövetséges

Az okostelefonok egyben fényképezőgépek, kamerák, amelyekkel megörökíthetjük a tanórák legemlékezetesebb pillanatait, szótárakat vagy éppen molekulamodellező applikációt lehet tölteni rájuk, gyorsan kapcsolódni lehet az internethez. A kütyük ráadásul bármikor, az iskolán kívül, a metrón, otthon vagy bárhol elővehetők – és akár tanulásra is használhatók.

Az iskola ellenségéből akár a tanárok szövetségeseivé is válhatnának tehát ezek az eszközök. Ezt célozta az Educatio NKft. uniós pénzekből végzett tavalyi kutatása, amelyben a Berzsenyin kívül még 7 iskola vett részt, és próbáltak ki olyan módszereket négy tantárgyban (kémia, magyar, földrajz, biológia), amikor a hagyományos tanórai keretekbe bevonták a kütyüket.

A szakirodalomban m-learningnek (mobilalapú tanulásnak) nevezett módszer iskolai alkalmazásai és az okostelefonokkal kapcsolatos kutatások nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is gyerekcipőben járnak – magyarázza Főző Attila László, az Educatio szakértője, a kutatás egyik vezetője. Mint mondja, a tanárokat arra kérték a tavalyi pilotprogramban, hogy a kerettantervek által előírt tartalmakat tanítva építsék be a tanórákba az okostelefonok által nyújtott különböző lehetőségeket. Arra voltak kíváncsiak, okoz-e nehézséget, ad-e valami hozzáadott értéket ezeknek az eszközöknek a feltűnése az oktatási folyamatban. A négy tantárgyra, a három különböző platformra (iOS, Android, Windows) különböző alkalmazási lehetőségeket próbáltak ki: többek között már meglévő és új fejlesztésű applikációk, a GPS, és a QR-kódok használatát.

Mint egy popkoncerten

A projekt idején egy kémiaóra például úgy indult, hogy a párokban dolgozó diákok kvízt töltöttek ki a mobilok segítségével a molekulákkal kapcsolatos addigi ismereteikről. A válaszok rögtön megjelentek, hiszen azokat kivetítették a táblára, így rögtön meg is beszélhették, értékelhették az eredményeket. Azután a tanár felvázolta hagyományos, frontális módon (ahogy Rékasi Bálint mondta: „stand up-olt egy kicsit a tanár”) az új anyagot, majd a kísérletek következtek. Itt a diákok, akár egy popkoncerten, tülekedtek, hogy a mobileszközökkel fotón, videón rögzítsék a lezajlott látványos reakciót. (A felvételekből később otthon kiselőadások, beszámolók készültek.) Majd a letöltött molekulamodellező applikáción tanulmányozták az adott anyag szerkezetét 3D-ben. Aztán jegyzeteltek „régimódian”, tollal a füzetükbe, majd szintén egy mobilos feladattal foglalták össze a tanultakat.

©

A többi tantárgyi óra is hasonlóképp folyt. A földrajzon a helymeghatározást is használták, de amikor arra terelődött a szó, gyorsan kikeresték, hol jár épp abban a pillanatban a nemzetközi űrállomás. A biológiaórán egy erre a projektre kifejlesztett (ingyenesen letölthető) növényhatározó alkalmazás volt a „főszereplő”. A középkori irodalmat feldolgozó magyarórákon pedig például úgynevezett kollaboratív jegyzeteléssel gyűjtötték össze óra elején az előzetes ismereteiket, (a mobil segítségével mindenki egy közös dokumentumban írta az ötleteit, gondolatait a témához, s mindez néhány perc alatt megjelenhetett a kivetített dokumentumban), illetve sokszor vetették be az órán a QR-kódokat is.

Nem volt könnyű tanárt találni

A mobilos órákat úgy kell elképzelni tehát, mint egy normál tanórát, azzal a különbséggel, hogy amikor elérnek egy olyan ponthoz, amikor szükség van rá, előveszik a gyerekek az eszközöket. És ez egyáltalán nem borítja fel az órák menetét. Viszont rendkívül motiválja a diákokat a kütyük használata, hiszen sokkal színesebbé tehető így a tananyag-feldolgozás. „Ha a diákok önállóan dolgoznak, az okostelefonok messzemenően támogatják az eltérő tanulási útvonalakat, és a tanár segítségére sok esetben kevésbé vannak ráutalva, így ő nem kell, hogy minden egyszerűbb kérdésre egyesével feleljen” – magyarázza Tóth-Mózer Szilvia, az Educatio szakembere, a kutatás másik vezetője.

Egyébként, mint mondja, nem volt túl könnyű olyan pedagógusokat találni, akik nyitottak egy ilyen kísérletre. Annak ellenére sem, hogy azt gondolnánk, a mobiltelefonok mennyire kézenfekvő eszközök. Azt tapasztalták ugyanakkor, hogy bár szinte minden diák rendelkezik valamilyen okostelefonnal, a pedagógusok közül sokan nem. Ez önmagában elbizonytalaníthatja a tanárokat.

A csoportmunkát erősíti

A Berzsenyiben Kerek Roland magyar-angol szakos tanár vállalta, hogy irodalomórán próbálja ki az m-learning módszert. Mint mondja, a projekt részeként androidos telefonokat kaptak, nagyjából diákpáronként egyet. (Erre azért volt szükség, mert bár valószínűleg van a tanulóknak is, de elképzelhető, hogy nem mindenkié megfelelő, vagy más-más operációs rendszert használnak. Ugyanígy a projekt adott kölcsön más csoportoknak iPhone-okat és windowsos telefonokat is.)

A tanár azt elismeri, hogy az elején kissé elkalandozott a diákok figyelme – mégiscsak egy új eszközt kaptak kézhez, amit fel kellett fedezni –, de később nagyban meggyorsította a közös munkát a mobilhasználat. Mint mondta, ez kifejezetten jó a csoportmunkában, amikor egyszerre többen is dolgozhatnak egy adott problémán. A diákokat erősen motiválta ez a módszer, egyre több feladatot akartak megoldani.

©

Kerek Rolandnak, mint mondja, nem kellett különösebben sok új dologra felkészülnie a projektben. Úgy véli, a mai pedagógiában egyébként is megváltozott a tanár szerepe. Régebben ő volt a tudás központja, „egy élő szótár, tankönyv, akinél ott a bölcsek köve”, ma már azonban ez átalakult egyfajta segítő, moderátor szereppé. Mindez egy m-learning órán fokozottan így van. „Nem dobjuk sutba azt a metodológiát, amit megtanultunk, csak kiegészül új elemekkel.”

A kutatásvezetők ugyanakkor szükségesnek tartják az m-learningre felkészítő tanár-továbbképzéseket, a tapasztalatok megosztását a pedagógusokkal. Ezért jelentették meg a kutatási beszámolójukat, de sok óravázlatot, oktatófilmeket is hozzáférhetővé tettek ezen a honlapon.

A diákok – érthetően, hiszen számukra ez egy ismerős és kedvelt világ – egyértelműen élvezték a mobilos órákat, nem volt olyan, akinek nem tetszett volna. Az egyik projektzárón az egyikük felkiáltott: „tanárnő, most ugyan elviszik az iPhone-okat, de itt maradnak a mi telefonjaink, azzal folytathatjuk”. Sokszor valószínűleg észre sem vették, hogy tanultak, pedig csak más módon tették ezt, mint a megszokott, együttműködtek, dolgoztak, alkottak, valóban tevékenyen kapcsolódtak be az órába. A szaktantárgyi tudásuk mellett természetesen a digitális kompetenciájuk fejlődésére is nagy hatással volt mindez, s mint nemrég kiderült, erre óriási szüksége lenne a magyar diákoknak.

Alap: a jó wifi

Az okostelefonok iskolai elterjedésének nem csak a pedagógusok idegenkedése szab gátat. Alapvető feltétel lenne egy jól üzemeltetett, megbízható vezeték nélküli hálózat. A legtöbb iskolában Magyarországon ez egyelőre csak álom.

A másik probléma, hogy ma ugyan szinte minden középiskolásnak van valamilyen okostelefonja, amire akár építeni is lehetne az m-learning órákat, de ezek az eszközök különböző minőségűek és különböző operációs rendszerűek lehetnek. A kutatásvezetők szerint ezt a helyzetet azonban lehet kezelni, mind az iOS, mind az androidos, mind a windowsos rendszer alkalmas arra, hogy segítse a tanulást. De nyilván ennek feltérképezése igényel némi előkészületet a pedagógusoktól. Egyébként az ilyen típusú problémák áthidalásában a gyerekek a legaktívabbak.

A szakemberek szerint szükség van az internetbiztonság végiggondolására, továbbá egy olyan belső szabályrendszer kidolgozására is az iskolákban, amely megmondja, mit lehet tenni a mobilokkal, és mit nem. (Ehhez nyújthat segítséget ez a weboldal.) „Azzal, hogy beengedik az órákra a diákok kütyüit, bizalmat szavaznak a diákoknak. Ez egy bizalmi dolog. Ezt nem lehet technikailag szabályozni” – hangsúlyozza Tóth-Mózer Szilvia.

A jövő radírja és füzete

Főző Attila László szerint a korszerű pedagógia egyik trendje a „bring your own device” (BYOD – „hozd a saját eszközöd”) elképzelés, azaz, hogy a tanítás épít a gyerekek birtokában lévő eszközökre. És mobilja szinte mindenkinek van (ha valakinek nincs, az sem baj, mert párban, csoportban is lehet dolgozni), miért ne használná ki ezt a lehetőséget az iskola? A szakemberek szerint az okostelefonok, tabletek a tolltartó és a ceruza sorsára fognak jutni, azaz mindennapos használati eszközök lesznek a tanórákon is. Ne felejtsük el azt, hogy ezek ráadásul személyes eszközök, amiket akár haza is lehet vinni, azaz ott és akkor használhatók – akár tanulásra is –, ahol és amikor a diák szeretné.

Kerek Roland szerint „annyira ebbe az irányba halad az élet meg az oktatás, hogy megállíthatatlanul el fog terjedni az m-learning. Nehéz lesz egy idő után jó színvonalon oktatni, ha ezeket teljesen kizárjuk”. De hozzáteszi, ezek – a tankönyvökhöz, aktívtáblákhoz, PC-khez hasonlóan – csak eszközök, amikhez csak akkor kell nyúlni, amikor annak van értelme.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Négykerekűt is gyárt már a Segway, és csodásan néz ki

Négykerekűt is gyárt már a Segway, és csodásan néz ki

A hatályba lépett hajléktalanrendeletről ír a BBC is

A hatályba lépett hajléktalanrendeletről ír a BBC is

Ez már pofátlanság: miközben ön letölti a gépére az igazi programot, észrevétlenül jön vele egy kártevő is

Ez már pofátlanság: miközben ön letölti a gépére az igazi programot, észrevétlenül jön vele egy kártevő is

Gyanús pénzmozgások miatt jelentette fel egy volt tagja a Jobbikot

Gyanús pénzmozgások miatt jelentette fel egy volt tagja a Jobbikot

Ha a Gyermekvasúttal készül kirándulni a hosszú hétvégén, előbb nézze meg a menetrendet!

Ha a Gyermekvasúttal készül kirándulni a hosszú hétvégén, előbb nézze meg a menetrendet!

A legszemetebb aljamunkát is elvégzik, és ezt nem érzik sértőnek

A legszemetebb aljamunkát is elvégzik, és ezt nem érzik sértőnek