Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, aki 25 éve foglalkozik kivizsgálás és aktív onkológiai kezelés alatt álló betegekkel, azt tanácsolja, hogy ne adjunk hitelt azoknak az időről időre megjelenő "kutatási eredményeknek", amelyek a rák elsődleges lelki okát bizonyítják: „ezek az állítások tudományos szempontból nem elfogadhatók”. Olyan nemzetközi trend és összefüggés ugyanakkor megfigyelhető, hogy a mentális betegséggel küzdő, rossz mentális állapotban lévő emberek nehezebben jutnak el szűrővizsgálatra, kivizsgálásra és kezelésre.​

Túry Gergely

Ezt érdemes annyival kiegészíteni – áll a Rákgyógyítók oldalán megjelent interjúban – hogy a tartós lelki problémák, a hangulatzavarok, például a depressziós tünetek és a fokozott szorongás miatt az illető életmódja nagy eséllyel egészségtelenné válhat: a beteg nem táplálkozik megfelelően, mozgásszegény életet él, rendszeresen dohányzik, alkoholt és drogokat fogyaszt, stb. Ez pedig jelentősen megnövelheti a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

Riskó Ágnes azt is hozzáteszi, hogy ha a rák kialakulásának lelki okaira a pszichológusok nem is tudnak egyértelmű, kizárólagos választ adni, aktuális lelki állapotot tudnak vizsgálni, tudnak rajta javítani. „Az ismert és fontos, hogy a rákbetegek a kivizsgálás alatt, de már a diagnózisközléstől egy érzelmi krízisbe kerülnek, és egyéntől függően akár krónikusan abban is maradhatnak” – A szakember szerint éppen ezért nagyon káros lehet a felfogás, miszerint a rákból való gyógyulás nagyrészt a beteg lelki erején, pozitív gondolkodásán, gyógyulni és küzdeni akarásán múlik.

„Nagyon sok beteggel találkoztam már, akikben komoly bűntudat fokozódást okozott, hogy kétségbe vonták az igazi gyógyulási szándékukat, hiszen mint mondták a kétkedők: aki valóban meg akar gyógyulni, nem adja fel, az meggyógyul! Az pozitívan gondolkodik!” A szakpszichológus azt tanácsolja, ha a beteg elfárad, érzelmileg-testileg kimerül az onkoterápiás folyamat során, az a dolgunk, hogy segítsünk neki, támogassuk a küzdelemben.