Kevés a pénzünk, de legalább egyre több egészséges ételt fogyasztunk

A GfK 1989 óta kétévente összeállított tanulmányának legutóbbi adatai szerint egyre nő a kereslet az egészséges élelmiszerek iránti, ami leginkább az adalékanyagok: mesterséges színezékek, ízesítők és tartósítószerek elutasításában nyilvánul meg. Ugyanakkor a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik.

MTI / Balázs Attila

Mindezek mellett az is kiderült, hogy nő az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása, például egyre több szárnyas húst, rizst, barna kenyeret és ásványvizet fogyasztunk. Habár az élvezeti cikkek egy része – kávé, alkoholos italok, édességek – szintén egyre népszerűbb, fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.

Az egészséges élelmiszer-vásárlás elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

A vásárlók erőteljes árérzékenységük miatt szívesebben főznek otthon, a megkérdezettek több mint fele hetente többször is a főz.

Jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest: például nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya). Ugyanakkor jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel – a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Egyre kevesebben reggeliznek és meleg vacsorát is kevesebben esznek.