Mit jelent a radikális őszinteség a hazugságokra épülő politikai kultúrában?
Legalább tíz éve élünk egy igazság utáni korban, de létezik ellenállási stratégia.
Legalább tíz éve élünk egy igazság utáni korban, de létezik ellenállási stratégia.
A választások előtt két hónappal (ki számolja) olyan plakátok jelentek meg a jobb sorsra érdemes budapesti köztereken, amik miatt megtörtem, és elővettem az egyetemi jegyzeteimet.
Ki lehet a brit miniszterelnöki rezidencián Chief Mouser, milyen bravúrt hajtott végre japán első női kormányfője, meddig zuhan a bitcoin, melyik amerikai elnökökről neveztek el reptereket, kik körében népszerű az NDK-s Simson kismotor? Körkép az e heti Kilátóból.
Sokan mondjuk: „Majd ha többet keresek, akkor adok.” Vagy: „Ha egyszer kevesebb lesz a dolgom, elmegyek önkénteskedni.” Így halogatjuk a segítést, miközben az évek múlnak – és a „majd” soha nem jön el. Hajlamosak vagyunk hinni, hogy a jövő könnyebb lesz – több időnk, energiánk, pénzünk lesz. A valóság viszont az, hogy mindig lesz valami más elfoglaltság. Így aztán az alkalmas pillanat soha nem érkezik el.
Újra van magyar régió az EU tíz legszegényebbje között. Négy régió a legszegényebb húszban szerepel, és újra van régiónk az uniós GDP-szint fele alatt. Budapest eközben közelít a tíz legvagyonosabb terület közé.
A befektetési döntések végső soron nem termékekről vagy piacokról szólnak, hanem arról, hogy egy adott élethelyzetben milyen kockázatot tud és akar vállalni valaki. A diverzifikáció, legyen szó eszközről, devizáról vagy akár földrajzról, ennek a tudatos kezelését szolgálja.
Ha bizonyos funkciókat nem használnak az emberek, azokért fizetni sem fognak.
Visszaszorulóban a pandadiplomácia: Japán a napokban kényszerült visszaadni Kínának az utolsó két állatát. Lassan halad az ukrán-orosz háború lezárása, Vlagyimir Putyin valamennyi szomszédjának üzenni akar a „különleges katonai akcióval”. Közben a világgazdaság sem száguld; egy amerikai kutató azt javasolja, hogy globális problémáink megoldásához százmillió dollárból alkossanak meg egy, a valóságot valóban jól leképező szimulációt. A friss Kilátóban arról is lesz szó, hogy valóban a genetika határozza-e meg leginkább, meddig élünk, s hogy mit jelenthet gépek számára a szerelem.
Következzen egy kis háztartásgazdaság-elemzés, ahogy nem illik. Ahol határozottan nem az a cél, hogy minden szálat kibogozzak, vagy hogy minden élethelyzetben igazságot tegyek. A cél az, hogy mindenki ideges legyen. Attól nyílnak a szemek, tágul a tudat.
A rendőrség ugyan tagadja, hogy bárkit igazoltattak volna, valahogy mégis bűnügyi adatokat közölt a kormánypárti sajtó, miután Lázár Jánost roma tüntetők fogadták január végén Gyöngyösön. Mindez komoly adatvédelmi, és akár büntetőjogi kérdéseket vet fel. A jogállam közben a sarokban sír.
Hétvégén mutatta be programját a Tisza Párt. A 240 oldalas dokumentumban külön fejezet szólt a nők hátrányos megkülönböztetéséről, parlamenti képviseletük hiányáról. De mit ajánl pontosan a program a magyar nőknek, és mire elég a most megfogalmazott vállalási csomag?
Van emellett pár érvem, az egyik nihilista pingvines.
Ki bukta a legnagyobbat az Epstein-ügyön, milyen volt az olimpia 70 éve Cortinában, miért híznak a jegesmedvék a Spitzbergákon, kik tiltották be a rejtett autókilincset, melyik lehet a Földről eltűnő második fertőző betegség? Körkép az e heti Kilátóból.
Sokan ismerünk történeteket emberekről, akik feladva sikeres üzleti karrierjüket, úgy döntenek, elegük van a pénzhajhászásból, inkább elmennek a civil szektorba, mert „ott végre igazán hasznos lehetnek”. A szándék tiszteletre méltó, de a valóság gyakran kijózanító: hatásuk sokszor kisebb, mint azt remélik.
Eddig mindössze két olyan parlamenti ciklus volt, amikor a mostaninál is gyengébben teljesített a magyar gazdaság. Mindkettőnek a végén úgy bukott meg az akkori kormány, hogy az ellenzéke kétharmadot szerzett.
Egy tanácsadói beszélgetésben nem az számít, mennyi mindent tanultunk az egyetemen vagy a piacokon, hanem az, hogy az ügyfél valóban értse, mibe fektet. Az MNB adatai szerint Magyarországon jelenleg közel 20 000 milliárd forint parkol befektetetlenül a lakossági bankszámlákon. Ez óriási kihasználatlan potenciált jelent. // Jó híreink vannak az év elején: megújul a Concorde Csoporttal közös Hova tegyem a pénzem? hírlevelünk! Az elkövetkező időszakban Nagy Bertalan privátbanki vezető és szenior tanácsadó segítségével a pénzügyi tudatosságra fektetjük a hangsúlyt.
Miért nem jelenik meg látványosan az értékteremtésben a mesterséges intelligencia hatása, ha majdnem minden dolgozó használja? A Boston Consulting Group (BCG) felmérése számszerűsíti az elmaradt ígéretet: globálisan a cégek 60 százaléka nem tudott érdemi üzleti értéket felmutatni az MI-ből – annak ellenére, hogy jelentős összegeket fordított a technológiára.
Ha már a miniszterelnök vezetés közben úgyis Dankó rádiót hallgat.
Ha el tudod játszani, hogy mindenre képes vagy, akkor az ellenfél megijed és visszakozik – erre épül a politikában a Madman Theory. A Politico megnevezte azt az öt embert, akik legtöbbet szenvednek nehéz főnökeik miatt. A Les Grands Buffets francia étterem az a vendéglátóhely, amely a legtöbb bevételt hozza ebben az üzletágban. A tudósok a jelek szerint közel állnak ahhoz, hogy megtalálják a migrének valódi okát. Végül egy cikk arról, hogy sokan úgy vélik, megtalálták az ideális alvási pózt. Itt a heti Kilátó.
Hova vezet az egyenlőséghez ragaszkodás? Az inga kilengéséhez. Az e heti levél trumpozó hisztiként írható le. Most például úgy tűnik, Európának és Kanadának az Amerikai Egyesült Államok ellen is fegyverkeznie kell. Az egyenlőség nevében én inkább hagytam volna néhány férfi rektort is.