Prémium hírlevelek – A jövő vállalata // Kevés terület érzi meg annyira az AI térnyerését, mint a munkahelyek világa. A hangzatos célok mentén megindult az „AI-aranyláz”: a vállalatok egymással versengve igyekeznek bevezetni új, AI-alapú megoldásaikat. A siker? Sokszor elmarad. A friss hírlevélben olyan keretrendszert mutatunk, ami segít megérteni, mi lehet ennek az oka és hogy hogyan lehet elkerülni a buktatókat.
A nyári melegben vajpuhára olvadt Alaptörvényt kenyérre kente a valóság: hiába akarta a kormány ellehetetleníteni a Pride-ot, annyian vonultak utcára, hogy a rendőrségnek nem maradt más választása, mint biztosítani az eseményt. A hétvégén történtek azt igazolják, hogy a nép joga és egyben felelőssége, hogy kordában tartsa a hatalmat. De várhatók-e még jogi lépések a résztvevőkkel szemben?
A gyűlölet nem kreatív, a mi dühünk viszont még lehet az. Mi a különbség a személyes és politikai harag között?
Ma azért megyünk utcára, hogy bárki bárhogyan létezhessen. Mi köze ennek a kulturális programajánlathoz? Minden.
Miért nem lehet atombombája Iránnak és hogyan lett másoknak? Mivel töltötték a 37 órányi repülést az óriásbombát Iránra ledobó amerikai pilóták? Milyen emléket állítanak II. Erzsébetnek a Buckingham palota mögött? Kik játszottak Brad Pitt előtt Forma-1-es pilótát a mozivásznon? Ki verte fogához a garast és ki költekezett a NATO tagjai közül? Heti Kilátó.
Írásba adta a kormány, hogy 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 90 százalékát, aztán szembejött a valóság. Nem véletlenül.
Csökkenhetnek-e a kamatok, miközben az inflációs kockázatok felerősödnek?
Az európai vásárlók jellemzően nem optimisták, a különbségek ellenére egy (árrés)sapkában járunk – kivéve azok, akik a luxusdivatárukat keresik. Friss, hét tagállamban készült, 16 ezer fogyasztót bevonó felmérés a Boston Consulting Group (BCG) hírlevelében.
Miközben a magyar kormány a migránsoktól félti Európát, az utóbbi években Németországba érkezett bevándorlók negyede a távozást fontolgatja az idegengyűlölet erősödése és a gazdasági gondok növekedése miatt. A németországi antiszemitizmusról, az idegengyűlöletről és ezek okairól a Deutsche Welle német hírportál írt. Nem csak Németország vonzereje csökken, hanem az EU egészéé is, a lehetséges kiutakról a The Conversation közölt cikket. Szó lesz arról is, ahogy az MI elveszi a munkánkat, a cápák pedig nem azok, aminek látszanak. Heti Kilátó.
Folyamatos és valós idejű kommunikációban élünk: a technológia megteremti a lehetőséget arra, hogy bárkit bármikor elérjünk. A munkatársakat is. Hogyan érdemes ezzel az adottsággal bánni? Vezetői útmutató a szervezeti transzparenciához Breuer Annától, a LEADlab társalapítójától. // A nyári időszak alatt a hírlevél legjobbjait olvashatjátok teljes egészében újra.
Mi kell ahhoz, hogy vezetőként vagy szervezetként ne csak túléljük, hanem alakítsuk is a jövőt? A jövő vállalata című hírlevélben megosztjuk a legfrissebb gondolatainkat, hozunk releváns esettanulmányokat és praktikus tippeket adunk a viselkedéstudomány, a szervezetpszichológia, illetve a szervezet- és vezetőfejlesztés területeiről, hogy ezeket alkalmazva az olvasó tudatosabban és felkészültebben tudjon szembenézni a jövő lehetőségeivel és kihívásaival.
Egy bizonyos fogyasztói réteg komolyan kezdi gondolni, amit régóta hallunk minden hozzáértő szakembertől: ha rosszul eszünk, rosszul élünk. A Boston Consulting Group friss elemzése azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodik az élelmiszeripar a fiatalabb, egészségtudatosabb generáció választásaihoz. Az e heti Üzleti intelligencia hírlevélben a téma szakértőjeként Lakatos-Török György, a BCG szenior projekt-vezetője ír a kutatási eredményekről.
Ma arany- helyett dollárhegemóniát látunk, aminek sok oka van. Most arról az egyről lesz szó, amiben a két fizetési eszköz meglepően hasonló. // A work–life balance és a hosszú távú, fenntartható profit jegyében a Kapitalizmus Balásyval hírlevél nyáron téli álmot alszik. Köszönöm szépen az eddigi figyelmet, szeptemberben újraéledek.
Jövő tavasszal húsbavágó kérdéssé válhat, hogy egy lehetséges kormányváltó erő pontosan meddig nyújtózkodhat az alaptörvény takarója alatt.
Teljesítménykényszertől szenvedünk, ami nem csak szervi, de gondolati impotenciához is vezet. Ahelyett, hogy magunkat és a világnézetünket is az Orbán-tengelyen határoznánk meg, képesek vagyunk még alternatív társadalmakban gondolkodni? El tudjuk képzelni, hogy szabadok vagyunk? És az hogyan nézne ki?
Az előző hírlevél óta egyetlen olyan dolog történt, ami talán egyesített minden Európa ezen területén élőt: tök meleg lett. Jó dolog tudni, hogy még van, amiben mindenki egyetért. Erősen nyári, zeneajánlós és koncertheavy hírlevél következik.
Mi az a Nemzeti Gárda, amit Trump mozgósított? Mivel bosszantja egymást Észak- és Dél-Korea? Miért írja elő Szíria és miért akarta betiltani Franciaország a burkinit? Hogyan lett ínyencség az éticsiga és az osztriga? Milyen bizarr tárgyakat vehetünk a bizarr filmeket készített David Lynch örökségéből? Itt a friss Kilátó.
Sem a belső, sem a külső hiányt nem lehet a végtelenségig hizlalni, az amerikai költségvetést a világjárvány óta nem sikerült pályára állítani – az eddig látott reakciókkal pedig nem várható kielégítő eredmény. Bukovszki András elemző írása a Macroscope-ban.
A gazdaság működése és működtetése rendkívül komplex dolog, talán hasonlítható egy óriási zenekarhoz is. Ahogy a jó koncerthez elengedhetetlen a karmester, úgy a gazdasághoz is szükséges a megfelelő irányítás. Olyan koncerten még nem voltam, ahol a karmester időnként arrébb lökte a zongoristát, vagy kitépte a hegedűt a hegedűs kezéből, hogy megmutassa, hogyan is kell ezt csinálni.
Régen azért nem volt hőségriadó június elején vagy szeptemberben – emlékezhetünk. Vagy csak az idő szépíti meg az emlékeket? Megérte visszakeresni a régi számokat: nemhogy a 30-40 évvel korábbihoz, hanem a 2010-es évekhez képest is romlott a helyzet.
