Sikerorientált társadalmunkban, ahol az eredményesség és a versenyképesség mutatói mind-mind számokkal mérhetők, a mindennapi megmérettetés és munkatempó gyakran a család és a párkapcsolatok ellen hat. A világunkat olyanná alakítottuk, amelyben a technológia segítségével időegység alatt sokkal több minden fér bele egy-egy napunkba, és látszólag sokkal több csatornán tudjuk elérni egymást.

A közösségi média használatával, az internet adta lehetőségekkel élve gyakran a szeretetkapcsolatainkat is így intézzük, „két projekt” között. Ez a látszólag szorosabb és gyakoribb kommunikáció a gyakorlatban nem elegendő.

Mostanában egyre több megkeresést kapok a versenyszféra több szegmenséből is, hogy előadást tartsak arról, miképp tud az egyén megküzdeni a kihívásokkal, és ezt hogyan egyeztesse össze a magánéletével. Tapasztalatom szerint nagyon sok munkáltató rájött, hogy fontos az egyén, az ember maga.

A munka és magánélet egyensúlyának felborulása – a munka javára – növeli a pszichés frusztrációt, ami pszichiátriai zavarokhoz vezethet. Sajátosan ellentmondásos tehát az a tény, hogy miközben egyre jobban és kényelmesebben élünk, látszólag egyre egészségesebben táplálkozunk, és odafigyelünk magunkra – persze kivétel is akad bőven –, egyre több a hangulatzavaros, szorongó ember.

A WHO által közölt adatok szerint 2020-ra a depresszió lesz a második, leggyakrabban munkaképtelenséget (azaz rokkantságot) okozó megbetegedés a szívbetegségek után. Szociálpszichológiai és más kutatások egybehangzó eredményei azt mutatják, hogy a nyugati társadalmakban mindenütt lelki problémát okoz a munka és magánélet egyensúlyának megbillenése a munka javára, továbbá az is, hogy a magánéletben az emberek egyre kevesebb minőségi időt töltenek egymással.

Az új közösségi élet

Társadalmunkban a sikert nem a hagyományos értékek kibontakoztatása, az emberiesség és a becsületes munka bizonyítja, hanem a felmutatható javak és címek, a pénzben mérhető vagyon. Pénzt, pláne sok pénzt keresni nem egyszerű. Úgy tapasztalom, sok olyan ember van, akinek a gondolkodásmódja fejlesztésre szorul, hogy a saját egyéni sikerét ne ezen a síkon ítélje meg.

Mindannyiunkra igaz, hogy egyre erősebb hangsúlyt kell arra helyeznünk, hogy az egyéniségünket megismerve találjunk az életünkben olyan foglalatosságokat és kapcsolatokat, amelyek révén a munka–pénz dimenzióból kimozdulva más területen is (minőségi emberi kapcsolatok, hobbi, sport, alkotó tevékenységek) eredményesek lehessünk. Mindehhez persze tisztában kell lennünk önmagunkkal, a lelki adottságainkkal, a képességeinkkel, továbbá más emberek pszichés működésének lehetséges variációival.

Olvassa tovább Belső Nóra pszichiáter cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, melyben a lelki ellenálló képességgel foglalkozunk. Keresse az újságosoknál vagy rendelje meg!

Nézze meg előfizetési ajánlatainkat, amelyekben HVG Könyvet kap a HVG Extra Pszichológia magazin mellé.