Shawn Achor nem a problémák tagadására biztat, hanem olyan beállítódás és viselkedésformák elsajátítására, amelyek bizonyítottan sikerre vezetnek. A boldogság mint versenyelőny című, 2015-ös könyvében összefoglalt nézetei szerint apró pozitív intervenciókkal is maradandó változások érhetők el, és kitartó gyakorlással az eredendően pesszimista ember is átállítható a lehetőségek jobb felismerésére.

A tanácsok együttes használata ráadásul olyan boldogság- és sikerspirált indíthat el, amelytől a körülöttünk élők boldogságszintje is emelkedik – átformálva nemcsak a munkahelyünket, hanem tágabb környezetünket is.

1. A boldogság versenyelőny

A Virgin cég sikerének legfőbb titka, hogy jól szórakozunk – mondta egy alkalommal Richard Branson szupervállalkozó. E felfogás mögött az állhat, hogy a pozitívan hangolt agy – a nyilvánvaló emberi előnyein túl – az üzleti számokat is megpörgeti. Kutatások sora bizonyítja, hogy az elégedett munkavállaló eredményesebben dolgozik, kevesebbet betegeskedik, ritkábban hagyja ott a munkahelyét, és ég ki.

Míg ugyanis a negatív érzések beszűkítik a választási lehetőségeket, a pozitívok hatására több lehetőséget látunk, ami hatékonyabbá, kreatívabbá és nyitottabbá tesz – ráadásul a legapróbb pozitív löket is komoly versenyelőnyt nyújthat. Az a kísérlet például, amelyben tapasztalt orvosok egyik csoportja a feladat megkezdése előtt cukorkát kapott ajándékba, azt az eredményt hozta, hogy az édességgel jókedvre derített doktorok hamarabb megtalálták a helyes diagnózist, kreatívabbak és nyitottabbak voltak társaiknál.

2. Pozitív beállítódással a teljesítményünk is javul

Bár a valóságot nem tudjuk csak az akaraterőnk által megváltoztatni, a világ feldolgozásának módját átállíthatjuk az agyunkban. Shawn Achor példák tucatját sorolja fel könyvében. Takarítónők, akiknek elmondták, hogy munkakörük egyes feladataival mennyi kalóriát égetnek el, ugyanannyi munkával többet fogytak a kontrollcsoporthoz képest. Egy pályakezdő könyvelőket vizsgáló kutatásban a sikerükben erősen hívők tíz hónappal később a legjobb értékelést kapták.

Azok az ázsiai nők, akiket a nők matematikai képességeivel kapcsolatos sztereotípiára emlékeztettek a kísérlet előtt, rosszabbul szerepeltek a tesztben, de miután az ázsiai származásukból eredő, magasnak tartott matematikai intelligenciájukról beszélgettek velük, kiemelkedően teljesítettek. Vagyis beállítottságunk hathat a teljesítményünkre, sőt mások beállítódását is lehetséges e módon befolyásolni.

3. A negatívumok megágyaznak a kudarcnak

Akárcsak hosszabb tetriszezés után, amikor a retinánkba beleégnek az aláhulló kockák, a negatív gondolatok is könnyen rátelepedhetnek az elménkre. Az effajta gondolkodást ráadásul sokszor a munka világa is támogatja, amikor valamely  megoldásra váró probléma felismeréséhez köti a jutalmat. Alkalmanként persze ez a hozzáállás is hasznos, de hosszú távon aláássa a kreativitást, fokozza a stresszt, és csökkenti a motiváltságot. Megoldást nyújthat erre agyunk rendszeres edzése a lehetőségek, a jó dolgok és előrevivő ötletek felismerésére.

Egy kutatás szerint azok az emberek például, akik egy héten át mindennap leírtak három, velük történt jó dolgot, később minden kontrollvizsgálat idején boldogabbak voltak – sőt a kísérlet után is magasabb boldogságszintet mutattak. Az az ember ugyanis, aki megszokja a világ jó dolgai utáni vadászatot, idővel akaratlanul is több jó dolgot vesz észre.

Az irracionális optimizmustól azonban jobb tartózkodni, mert eltakarja a megoldásra váró problémákat és a fejlesztendő területeket – figyelmeztet az amerikai pszichológus.

Olvassa el a többi négy alapelvet Marinov Iván cikkében, mely a legújabb HVG Extra Pszichológia Különszámban jelent meg. A lap témája: boldogság minden körülmények között.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.