HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Azt már tudjuk, hogy a járvány okozta veszteségekre gyásszal reagálunk, de vajon magára a gyászra hogyan hat a pandémia? És mi segít nekünk, ha megtörtént a tragédia, és gyászolunk? Singer Magdolna gyásztanácsadó kétrészes cikksorozatában ezt járja körül.

A gyász lefolyása sok tényezőtől függ, mint például a gyászoló személyiségétől, megküzdő képességétől, élettörténetétől, világnézetétől, halálhoz való viszonyától, az aktuális fizikai és pszichés állapotától, a szociális támasz mértékétől, de függ az elhunyt korától, a vele való kapcsolattól és a halálának körülményeitől is. Mindezek közül több tényezőt is jelentős mértékben befolyásol a járvány, nézzünk néhányat.

A halál körülményei

Szemben az eddigi életünkkel, ezúttal ha akarjuk, ha nem, tudomásunkra hozzák, hogyan szenvednek és halnak meg a SARS-CoV-2 vírussal fertőződött betegek. A médiából áradó híreknek köszönhetően a hozzátartozó tisztában van azzal, hogy a szerette kínlódik a kórházban, esetleg lélegeztetőgépen van, ezért ő maga is a poklok poklát járja be az aggodalmai miatt. Pörgeti a képeket a fejében, megjelennek a tévében látott képsorok, ezúttal azonban a férjét, feleségét szülőjét látja a gépek között, vigasztaló szó, simogatás nélkül, szkafanderbe öltözött űrlényekkel körülvéve.

A lélegeztetőgép immár örökre bevésődött az emberiség lelkébe, emlékezetébe. Korábban az aggodalom mellett a reményt jelentette, most a reménytelenséget, pánikot. Csak odáig ne jussunk el! Olvassuk a statisztikákat, jönnek a hírek és az álhírek, és elborzadunk.

A humor feszültségoldó mémjeivel még végigkísérte a járvány első hullámát, mostanra azonban kegyetlen szembesülésre késztetett mindenkit, és elment a kedvünk a tréfálkozástól. Már nemcsak a „másikat” érinti a halál, hanem egyre több ismerősünktől kell elbúcsúznunk örökre, és megtörténik a legrosszabb is, hogy egy szerettünk távozik az élők sorából. És bármennyire is próbáljuk elfojtani azokat a képeket, amelyek beúsznak a tudatunkba a halált megelőző időszakról, képtelenek vagyunk erre. Ilyen híráram mellett lehetetlen elhitetni magunkkal, hogy a szerettünk eltávozása békésen történt.

Aktuális fizikai és pszichés állapot

Singer Magdolna
©

Meghatározó a gyász szempontjából, hogy a haláleset bekövetkeztekor milyen az itt maradó fizikai és pszichés állapota. A járvány ebből a szempontból sem kedvez a gyászfolyamatnak. Gábor két kamasz fia az egy éve tartó bezártságot nehezen viselve egyre inkább befordult. Ebben a labilis lelkiállapotban érte őket az újabb csapás: pénztáros édesanyjuk elkapta a betegséget, és alig két hét múlva meghalt.

Nóra vendéglátósként elvesztette a munkáját, így az öttagú család az apa fizetéséből próbált valahogy megélni. Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerültek, ami súlyosan megviselte őket. A férj váratlan halálát ugyan nem a járvány okozta, de Nóra gyászát mégis meghatározza, mivel munkanélküliként, anyagilag kiszolgáltatva kell megküzdenie tragikus veszteségével.

A gyermektelen, idős Rozika legfőbb támaszát veszítette el szerető, hűséges férjében, akit mentő vitt kórházba egy esős napon. Az aggódó feleség napokig nem hallott hírt róla, hiába próbált telefonálni a kórházba. Mire megérkezett hozzá a férjének a halálhíre, rajta is kiütköztek a betegség tünetei. Bár ő meggyógyult, de betegsége okozta kiszolgáltatottsága, magánya felesősítette a férje elvesztése miatt amúgy is elviselhetetlen fájdalmát.

Róbert matematikát tanít egy középiskolában, emellett érettségi előtt álló osztályának az osztályfőnöke. Édesanyját gyászolja, de nem erről beszél a konzultáción, hanem arról, hogy össze van törve a szíve, mert ezek az igyekvő, szorgalmas, élettel teli diákok most kiüresedett, fakó szemmel, reményvesztett állapotban, célok, jövőkép nélkül néznek az üres semmibe. Ma pedig azt a hírt kapták, hogy a legszeretettebb tanáruk 45 éves korában koronavírus-fertőzés következtében elhunyt.

Lara orvos egy vidéki kórház belgyógyászati osztályán. Kimerülten próbál a szabad estéjén regenerálódni, amikor kapja a telefont, hogy pakoljon, másik városba irányítják. Bizonytalan a szakmai kompetenciájában, szorong, aggódik saját és hozzátartozói egészségéért. Mindezen nehezítő tényezők mellett nap, mint nap több ápoltját veszíti el, folyamatos gyászban van. „Sokszor már el sem tudom rejteni a betegek elől a könnyeimet” – meséli kétségbeesetten.

A szociális támogatás

©

Nagy jelentősége van a gyászfolyamatban a szociális háló szerepének, amely körbeveszi a gyászolót. Vigaszt jelentenek a búcsúszertartások, a virrasztás, a temetésen résztvevő, együttérzésüket érintéssel, öleléssel is kifejező rokonok, a barátok, a halotti tor. A járvány itt is közbeszól. Korlátozott létszám, távolságtartás, feszélyezett részvétnyilvánítások. Az írás e pillanatában a virágüzletek is zárva vannak, a hozzátartozó úgy érzi, méltatlanul temetik el a szerettét. Kincső így kesereg: „Úgy temettük el édesanyámat, mint egy kutyát, ez az, ami legjobban bánt.”

Nem lehet kitörni kicsit az állandó szomorúságból, nincs lehetősége a léleknek, hogy megpihenjen. Nem lehet barátokkal beülni egy sörözésre vagy egy éttermi vacsorára, nincsen színház, mozi, sőt a munkahelyek jó része is home office-ra váltott. Leszűkültek az emberi találkozások, leállt az élet. Kata és Annamária még a járvány előtt jártak hozzám, miután megözvegyültek. Mindkettőjüknek sokat jelentett, hogy a korábban férjükkel gyakorolt társastáncot nem hagyták abba, és hetente feltöltődhettek a közösség megtartó erejében, a zene, a mozgás örömében. Ennek vetett véget a járvány, elveszítették legfőbb kapaszkodójukat.

Péter szintén özvegy, daganatos betegségben halt meg a felesége, a járvány mégis kihat a gyászára. Autoimmun betegsége miatt jobbnak látja, ha nem találkozik velem sem, azonban az online lehetőségtől idegenkedik, így megszakadt a segítő kapcsolat, ami, mint mondta, sokat jelentett számára.

Hihetnénk, hogy az otthonlétben a családtagok több támogatást tudnak nyújtani egymásnak, összetartanak, de éppen ellenkezőleg történik. A gyászban a családtagok különböző ritmusban haladnak, más a gyászreakciójuk, sokszor inkább elszigetelődnek, semmint össze tudnának kapaszkodni. A mostani bezártság azonban fokozza a nehézségeket, több a feszültség, megszaporodtak a házastársi konfliktusok. Ilyen körülmények között egy haláleset csak tovább növeli a család széttöredezettségét.

Erőteljesebb érzelmek

Rendelje meg online!
©

A beteg szenvedése, az információhiány, a támasznyújtás elmaradása tehát felerősíti az aggodalmakat, és kihat a gyászfolyamatra is. Emellett a betegség váratlanul támad, és nagyon gyorsan bekövetkezik a halál, nincs idő felkészülni. A búcsú elmaradása miatt sokan hasonlóan éreznek, mint az eltűnt személyeket gyászolók.

Gréti mindkét nagyszülőjét elveszítette a járvány során, ő így fogalmazott: „Nagyiék egyszerűen eltűntek, egyik héten még találkoztunk, jókedvűen beszéltünk telefonon, a másik héten már csak a kórházba szállításukról és a halálukról értesültem, amit elhinni sem tudok. Hová tűntek? Legközelebb az urnájukkal találkoztam a temetésen, de ez sem győzött meg arról, hogy nem vesztek el valahol.”

Zaklatottá teszi a hozzátartozót a halottal való méltatlan bánásmód is; megtörténik, hogy ruhátlanul, zsákban továbbítják a holttestet, megfosztva emberi méltóságától. Ilyenkor a gyásszal járó gyakori érzések, mint a harag vagy az igazságtalanságérzés még kínzóbban jelentkeznek.

A bűntudat is másképpen jelenik meg most a járvány idején. Bár a gyász gyakori velejárója az önvád, most hatványozottan jelentkezik, hiszen óhatatlanul is ott a kínzó gondolat, hogy megfelelő elővigyázatosság esetén elkerülhető lett volna a halál. De mi van akkor, ha a hozzátartozó egyenesen megfertőzte szerettét, aki ebbe bele is halt?

Tibor valósággal gyilkosnak érzi magát: ő vitte a végzetes kórt az édesanyjának. Csabának szintén extrém módon felerősödött a bűntudata, úgy véli, az ő rossz döntése sodorta a halálba a feleségét, akit hányásos, lázas állapota miatt vitetett kórházba. A negatív teszt ellenére egyre romlott az állapota, intenzív osztályra, majd lélegeztetőgépre került, végül megállt a szíve. Ez önmagában is tragikus, nehezen felfogható és feldolgozható, azonban a járvány sokszorosára erősíti fel Csaba szenvedését. Eljutott hozzá egy bizonyítékokat nélkülöző, ám annál hatásosabb álhír, mely szerint valójában a lélegeztetőgép öli meg a betegeket. Meggyőződése, hogy nem kellett volna mentőt hívnia, hiszen a feleségének csak enyhe tünetei voltak, ezért ő ölte meg a párját.

Ilonának éppen fordítva, az okoz súlyos önvádat, amiért sok időt vesztegetett el azzal, hogy elérje a háziorvost. Miután nem sikerült, végül kétségbeesésében kihívta a mentőket, de úgy véli, sokkal előbb kellett volna. Szemben más hozzátartozóval, neki nem volt gondja a kórházi tájékoztatással, érdeklődésére mindig lelkiismeretesen és alaposan válaszoltak. Azonban egyre rosszabb híreket kapott, míg végül a remegő kezében tartott telefonból a rettegett mondat érkezett el a tudatáig: „Nagyon sajnáljuk, a férje hajnalban elhunyt.”

Bár az ember lelki ellenálló képessége hihetetlenül erős, és képesek vagyunk a legnagyobb csapásokból is felállni, járvány sújtotta életünkben a szokásosnál jóval több segítségre van szükségünk. Hogy mi segít akkor, ha bennünket is utolér a gyász, arról cikksorozatunk következő részében számolunk be.

Vegyen részt a következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonon május 12-én, amelyben az új könyvvel jelentkező Singer Magdolna gyásztanácsadóval beszélgetünk. Részletek és regisztráció itt.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben a külső-belső szabadsággal foglalkozunk.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.


 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!