A Mattafix nevű londoni duót, a Big City Light című szám vezette be a köztudatba. A dal a slágerlisták élén végzett a legtöbb európai országban, de egy második sláger már nem követte, így Marlon Roudette és Preetesh Hirji kettősét kevesen ismerik. Talán ezért volt meglepő, hogy a szudáni menekültekért lobbizó aktivista, Jason McCue, a nagy - nyilvánosságot húzó -nevek helyett, a Mattafixet kereste meg azzal, hogy a közfigyelem felkeltése érdekében, a következő számukhoz tartozó videoklipet a dárfúri menekülttáborban forgassák. 

A duó hamarosan egy Csádba tartó gépen ült Mick Jagger jóvoltából. Ezután egy hónapot töltöttek egy menekülttáborban Csád és Dárfúr határnál, ahol a klip anyagát speciális, 16 mm-es filmre vették, komoly gondot fordítva arra, hogy mindent úgy mutassanak be, ahogy az valóban van. Meghökkentő módon a képsorok kevésbé tragikusak lettek, noha az éhezés és a nehéz körülmények nyilvánvaló súlyossága nem kétséges.

„Nehéz bemutatni, hogy mennyi szépség van azokban az emberekben, akikkel találkoztunk, és azt is milyen sok szenvedés kell kiállniuk. Remélem, hogy a dal vissza tudja adni a lelkesedést és kitartást, ami ezekben az emberekben munkál, hogy felülemelkedjenek a terroron, amiben élnek. Nekünk az a feladatunk, hogy segítsünk nekik hallatni a hangjukat, amikor azt mondják: ami sok az sok!” - magyarázta Roudette, a Mattafix énekese.

Szudánban 2003 óta folyik a háború, ami lázadásokkal indult a kormány ellen, melyet azzal vádol a lakosság, hogy az arabokkal szemben elnyomja az afrikaiakat. A szudáni kormány annyit elismert, hogy fellép a lázadókkal szemben, de tagadta, hogy támogatná a faji tisztogatást. A területre nehéz bejutni a harcok miatt, és Dárfúr régióiban kialakult menekülttáborokban nincs elég élelem, ivóvíz és gyógyszer. Csád szudáni határánál (itt készült a videoklip) több százezer menekült lépte át a határt, történeteik pedig eszeveszett öldöklésről és erőszakról szólnak. Az USA és az emberjogi szervezetek véleménye az, hogy egyértelműen fajirtás zajlik, de az ENSZ hezitál beavatkozni, mert a régióból érkező hírek szerint Szudánban ugyan komoly a háború, de a kifejezett tisztogatás tényét nem sikerült alátámasztani.

A nyugat lassú reakciója miatt az emberjogi szervezetek a civil tömegek maguk mellé állításával próbálnak nyomást gyakorolni a politikusokra és elérni valamilyen katonai beavatkozást. Ebben egy eszköz a Mattafix dala, amely a Nemzetközi  Dárfúr napon, szeptember 16-án került a közönség elé, és a hivatalos videoklip bevezetőjében a Mattafix mellé - a Band Aid-hez és a Live Aid-hez hasonlóan  - felzárkóztak a fent említett hírességek is.

Clooney és Damon a Dárfúr-ügy kiemelkedő aktivistái © AP

„A dárfúri embereknek békére van szüksége, azonnal" - fogalmazta meg az üzenet lényegét Matt Damon.  "Hogy ez megvalósulhasson, a kormányok mindegyike követeljen azonnal fegyverszüntet és küldjön békefenntartókat Szudánba, mint ahogy azt korábban ígérte. Amikor ezek a feltételek létrejöttek, és ha a szudáni kormány betartja ígéretét, akkor végre segíthetünk abban, hogy egy ország újjáépüljön és a régió túljusson a borzalmas szenvedésen és szegénységen. A mi dolgunk, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek az emberek, akik a menekülttáborokban élnek.”

„Semmit közvetlenül nem tehetek, hogy megállítsam a dárfúri mészárlást, de annyit mondhatok, hogy ez nekem számít, és szeretném ha véget vetnénk ennek. Ha elég ember csatlakozik hozzánk, akkor a politikusoknak muszáj lesz valamit tennie, hogy megállítsák a mészárlást” - tette hozzá Elle MacPherson.

Az ENSZ szeptember 24-én kezdi újra munkáját, és az összefogás célja, hogy az első és legfontosabb tennivaló a darfuri helyzet megoldása legyen. Kifogás nem lehetséges, mert az ENSZ-nek megvan a hatalma ahhoz, hogy kieszközölje a tűzszünetet, és megállítsa az öldöklést Szudánban.   

Krisztina O'Brien
London