Tetszett a cikk?

Ne gondoljuk, hogy bűnügyi regényt egyszerűbb írni, mint másféle prózát. Alapvetően fontos a társadalmi környezet, a hiteles légkör megteremtése, és éppen ez az, amibe a hazai szerzőknek az elmúlt évtizedekben beletörött a bicskájuk. Most azonban itt egy figyelemre méltó munka.

A szerzőknek nehézségeik támadtak mind a pozitív, mind a negatív hősök alakjainak megformálásával, ezért rendre a nyugati krimikből, illetve hollywoodi filmekből átvett klisékkel operáltak. Nagyrészt angol nevű szereplőket, amerikai helyszíneket mutattak be, de az áldozataikon, a gyilkosaikon és nyomozóikon egyaránt érződött a „magyar stich”. Van-e szánalmasabb annál, ha egy angol álnevet viselő hazai krimiszerző mondataiból kihallani a tiszántúli akcentust?

Az Agave által közelmúltban kiadott Budapest noir című, kifejezetten izgalmas regény Magyarországon játszódik a harmincas években, egészen pontosan 1936 októberében, a Gömbös Gyula miniszterelnök temetését követő hetekben. A szerző vállalja a műfaj hagyományait, ugyanakkor nem riad vissza a korabeli Budapest pontos ábrázolásától és a jellemző társadalmi problémák felvillantásától sem. Őszinte elismeréssel adózhatunk kutatásainak, amelynek révén a közlekedési eszközök útvonalait, a kávéházak és a lakások belsejét, a rendőrség felépítését rekonstruálja: látszik, alaposan tanulmányozta a korabeli hírlapokat és emlékiratokat. Nagy empátiával közelít a korhoz, s olyan bűnügyet tár az olvasó elé, mely sok tekintetben megtestesíti az összeomlás felé tántorgó „keresztény-nemzeti Magyarország” csillogó felszín alatt rohadó, kegyetlen világát.

Megtalálják egy fiatal, gyönyörű, feltehetőleg luxusprostituált lány holttestét a Nagydiófa utca egyik kapualjában, és a táskájában csak egy magyar nyelvű zsidó imakönyv van. Az eset felkelti Gordon Zsigmond, az Est bűnügyi riporterének kíváncsiságát, aki nyomozni kezd a tipikusnak távolról sem nevezhető ügyben, melyről a rendőrség tudni sem akar. Kis fantáziával kitalálható, hogy a szálak messzire vezetnek, mármost csak az a kérdés, hogyan festenek a felső körök, ahová végül a nyomozás eljut. Nos, állíthatjuk, hogy a Budapest Noir szerzője végig fenn tudja tartani a feszültséget, és a bűnügy motivációja sem hagy maga után kívánni valót. Adva van egy Szőlössy András nevű, kitért, magának vitézi címet is vásároló, de zsidó származású kávékereskedő, aki nagyszabású üzleteket bonyolít a Harmadik Birodalommal is. Művészhajlamú lánya, Fanny azonban Párizsban beleszeret egy rabbi Amerikába küldött fiába, és teherbe is esik tőle. Ezt az apja természetesen nem tudja elviselni: ha ez a liason, illetve házasság kitudódik, az egész, látszatokra felépített egzisztenciája összeomlik. Az apja először kitagadja a lányát, akiből a politikai elit tagjait, a felsőház tagjait kiszolgáló luxusprostituált lesz, amíg összegyűjti a pénzt a hajójegyre, mellyel a szerelme után utazhat.

Folyt. köv.?
A megfilmesítés opciós jogairól a szerző még decemberben aláírt egy szerződést a Szupermodern produkciós irodával, egészen pontosan Lajos Tamással, aki beleszeretett a könyvbe. Lajos koprodukciós megoldásban gondolkodik, és hű akar maradni a regényhez - tudtuk meg a kiadótól. Varga Bálint elmondása szerint e héten egy másik gyártó cég is megkereste a kiadót, hogy tárgyaljon a szerzővel a megfilmesítésről. Ezen kívül komoly érdeklődők keresik szinte naponta a kiadót Európából (ezen a héten Németországból, Olaszországból, a múlt héten Angliából), illetve tárgyalások folynak az amerikai megjelenésről is.
Jó a konfliktus, a párbeszédek szellemesek, a nyomozó éles eszű és talpraesett, a rendőrség pedig, a politikusokkal együtt, reménytelenül erkölcstelen és romlott. Kifejezetten figyelemre méltó, hogy a zsidókérdést a szerző a korra fókuszálva mutatja be, függetleníteni tudja nemcsak az előzményektől, de a néhány év múlva bekövetkező kollektív tragédiától, a zsidótörvényektől és a holokauszttól is. Tudomásom szerint hasonló bravúrt eddig kevés szerzőnek sikerült végrehajtania, hiszen a korszakot bemutató művek többségében az írók egyszerűen nem tudták függetleníteni magukat attól az érzéstől, hogy „pontosan tudják, mi következik”. Mindezzel természetesen a Budapest noir írója is tisztában van, hiszen világosan érződik a figurák többségén, hogy a „gazdagoktól és hatalmasoktól” semmi jó nem várható.

Külön érdekessége a regénynek, hogy feltűnnek benne a kor jellemző alakjai, Gömbös Gyula (igaz, ő már csak a Parlament kupolacsarnokában felállított ravatalon), Horthy kormányzó, Darányi Kálmán, Kozma Miklós, még Hermann Göring is, aki lerója tiszteletét „a nagy halott” előtt. S hogy még cifrább legyen a kép, a halott lányról meztelen fényképet készítő fotográfus titkos kommunista, akit a rutinos riporter-nyomozó barátnője éppen a hazalátogató Gerő Ernő társaságában fényképez le. Annyi hiteles adalék van a regényben, hogy még azt sem zárom ki, a szerzőnek valahogy tudomására jutott: a „barcelonai mészáros” néhány hétre megszakította áldásos tevékenységét a köztársasági Spanyolországban, és 1936 őszén hazalátogatott.

A gondosan elszórt érdekességek, történelmi adalékok nem mennek a krimi feszültségének rovására, sőt, inkább alátámasztják azt. Tényleg olyan ez a regény, mintha az Est egyik nagy port felvert bűnügyének kulisszatitkait tárná a szerző az olvasó elé.

Kondor Vilmos: Budapest Noir, Agave Kiadó 2008

Pelle János

A következő vakcinát már nem szúrják, hanem a nyelv alá teszik?

A következő vakcinát már nem szúrják, hanem a nyelv alá teszik?

Izraelben az egy évvel ezelőtti szintre csökkent a súlyos koronavírus-betegek száma

Izraelben az egy évvel ezelőtti szintre csökkent a súlyos koronavírus-betegek száma

Mától lehet pályázni elektromos autókra

Mától lehet pályázni elektromos autókra