Mindannyian ismerjük Kipling mantráját a Dzsungel könyvéből: „Egy vérből valók vagyunk, te meg én!” Ám míg az indiai hindu gyerekek abban az atmoszférában nőnek fel, amelyben a szüleik a helyi muszlimokat gyűlölik, a zsidók a palesztínokat és fordítva, Magyarországon jónéhányan habzó szájjal szidják a cigányokat, New Yorkban pedig sokan nem merészkednek a mexikóikak által lakott területekre, addig kiplingi idézet csupán egy üres mondat marad.  Kénytelenek vagyunk belátni, hogy miközben egyes népeket tűzzel-vassal kergetünk, a gyűlöletet gond nélkül megtűrjük. Ma politikai pártok, és a tisztességre, klasszikus értékekre hivatkozó csoportok szervezetten gyűlölködhetnek, mondván: a gyermekeik fertőben nőnek fel. De vajon mi árt többet egy felnövőben lévő gyermeknek? Ha van egy roma iskolatársa, vagy ha a szülei fennhangon cigányoznak? Ha lát egy kézenfogva sétáló, azonosnemű párt, vagy ha az apja a melegfelvonuláson a kordon mögül üvölti: “Mocskos buzik!” A “szervezett gyűlölködés” áldozatai nem csak azok, akiket összevernek az utcán, mert melegek, vagy romák, hanem azok a gyerekek is, akik ebben a közegben felnőve az anyatejjel szívják magukba a haragot, a diszkriminációt és a rasszizmust.

Steiner Kristóf Újságíró, filmkritikus, író, színész, szerkesztő, forgatókönyvíró. A Viva TV volt szerkesztője és műsorvezetője, az Álom.net című film forgatókönyvének írója és szereplője. Nemrég jelent meg Gumimatrac a Gangeszen című önéletrajzi könyve a Jaffa kiadó gondozásában. Jelenleg Izraelben él.  (A szerk.)

Izraelt sokan nevezik a világ energiaközpontjának, és bár a Szent Föld egyszerre a zsidó, a keresztény és az arab kultúra bölcsője, a civilizációnkat sújtó káosz is itt gyökeredzik. Világvallások, népcsoportok, politikai hatalmak egyaránt akarnak egy-egy darabot Izrael földjéből, az évezrdedek óta tartó harc pedig előítéletes, gyáva és paranoiás generációkat nevel fel a határ mindekét oldalán. És bár egyre többen vannak, akik nem azonosulnak a szülőhazájuk parlamentje által kikiáltott dogmákkal, a szakadék mégis egyre mélyebb az arabok és a zsidók között.

A Kids Creating Peace nem más, mint egy békeprogram, amely háború sújtotta országok gyermekeinek segít abban, hogy megértsék: egy ország kormányának döntése nem kell, hogy az ő egyéni döntésük is legyen. A Gyermekek a Békés Jövőért önkéntesei a Közel-Keleten arab, zsidó és keresztény gyerekeknek tartanak nyári táborokat, szakköröket és foglalkozásokat Palesztína és Izrael területén egyaránt. A program egy olyan generációt nevel fel, amelyben lehet valaki roma, arab, zsidó, homo vagy heteroszexuális, szegény vagy gazdag, felnőttként biztosan emlékezni fog Kipling mantrájára.

„Hiszünk benne, hogy az első és legfontosabb lépés a béke megteremtésében nem más, mint a belső béke megteremtése.” - magyarázza Karen Berg, a szervezet alapítója, aki szerint a gyermekek a programon keresztül megtanulhatják, hogyan döntsenek saját akaratukból, és hogyan kezeljék azokat a mindennapi helyzeteket, amikor rasszizmussal és diszkriminációval szembesülnek. A szervezet tanárai közül sokan olyan palesztinok, akik korábban sosem merészkedtek volna Izrael földjére. „Amikor először jöttem Tel Avivba, rettegtem, és szinte biztos voltam benne, hogy nem fogom túlélni az utazást.” - meséli Afya, a KCP egyik aktivistája. „Sosem jártam korábban erre, és kislánykorom óta úgy neveltek, hogy féljek a zsidóktól. Csodálatos érzés, hogy sikerült túllépnem ezen. Ma már rengeteg izraeli barátom van.” A tanárok – saját példájukból tanulva – a gyermekek félelmeit oszlatják el először. A kreatív játékok és foglalkozások célja elsősorban az, hogy ezek a gyerekek ne az ellenséget, hanem az emberi lelket lássák meg egymásban.

Az alapítvány aktivistái mind karitatív mukát végeznek – fizetést és juttatásokat nem kapnak, hiszen a KCP nonprofit szervezet. A gyermekek étkeztetése, táboroztatása és foglalkozásokhoz szükséges eszközök megvásárlása érdekében folyamatosan szükségük van anyagi segítségre. És mivel munkájuk világszerte egyedülálló, nem meglepő, hogy ma Madonna, Ashton Kutcher, Demi Moore vagy Donna Karan is ott van a támogatók hosszú sorában. A Gyermekek a Békés Jövőért következő, nagy célja nem más, mint egy közösségi ház építése Jeruzsálemben, ahová keresztények, muzulmánok, zsidók és kabbalisták zarándokolnak el, mert mindannyiuknak ugyanazt jelenti: emelkedettséget, békét és boldogságot. Bár Izrael Jeruzsálemet tekinti fővárosának, ez a tény állandó vitákat vált ki, és számos ország Tel Avivot tekinti a zsidó állam fővárosának, mondván: Jeruzsálemet senki sem sajátíthatja ki. Ez az a hely, ahol a KCP közösségi háza a leglátványosabban szolgálhatná a célját, ők ugyanis hisznek benne, hogy mindannyian egy azon világ szülöttei vagyunk, ez pedig a Föld minden gyermekéé.

 

A KCP Magyarországon egyelőre csak a szárnyait bontogatja, az amerikai testvérszervezet, a Spirituality For Kids ugyanis már hazánkban is megjelentetett néhány mesekönyvet, amelyek többezeréves bölcsességeket dolgoznak fel, gyerekek számára is fogyasztható formában. Madonna könyvei, az Angol Rózsák, és a Mr. Peabody Almái például első látásra csupán színes-szagos meseregényeknek tűnnek, valójában azonban elfogadásra, a szeretetre és megértésre nevelik a kis olvasókat. Eközben az ifjúsági irodalom manapság talán legfelkapottabb újdonságai a Bad Girl könyvek, amelyek szerint annál menőbb valaki, minél többet pletykál, és annál népszerűbb, minél ügyesebben kavar a barátai háta mögött. Szélmalomharc? Talán. A KCP filózófiája szerint azonban eredményeket kizárólag úgy érhetünk el, ha árral szemben úszunk. Ahelyett, hogy hagynánk a dolgokat a megszokott mederben folyni, kőkemény munkával új kutakat ásunk, azokon a helyeken, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ahogy a kis herceg is mondta: „Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt.”

 

Többet a Kids Creating Peace-ről itt olvashat, kattintson.

Steiner Kristóf