Ínyenc recept: libamáj hagymalekvárral és kaláccsal
Következő triónk ideális reggeli lehet lassú, kellemes hétvégi ébredésekhez, de vendégváráshoz is kiváló.
Következő triónk ideális reggeli lehet lassú, kellemes hétvégi ébredésekhez, de vendégváráshoz is kiváló. A libamáj nem a legolcsóbb alapanyag, de kiadós és aránylag hosszan tart, sokáig egy kis luxust adhat étkezéseinkhez.
Kalács
Ez a kalács finom édeskés, puha és sárga, ezerszer finomabb, mint a sötétbarna kérgű bolti változata. Kicsit állott formájában, ha megpirítjuk, újra előjönnek belőle az illatok. Gyerekkorom óta a húsvéti és karácsonyi étkezések fő fogása ez a kalács, de aki szeret sütni-főzni, annak érdemes egyszerű hétköznapokon is bajlódni vele, annyira finom.
Hozzávalók:
500g liszt
30 g élesztő
3,5 dl tej
2 tojássárgája
50 g porcukor
80 g olvasztott, de nem meleg vaj vagy margarin (vajjal finomabb)
1 kávéskanál só
+ egy tojássárgája a kenéshez
Elkészítés:
Az élesztőt 1 dl langyos tejben (ne legyen forró, mert úgy az élesztő baktériumok nem kezdenek el dolgozni) 1 kk. cukorral felfuttatjuk.
A lisztet szitáljuk mélyebb tálba, majd alakítsunk ki egy lyukat a közepébe és öntsük abba a felfuttatott élesztőt. A mélyedés oldaláról annyi lisztet keverjünk a tejes keverékhez, hogy lágy tésztát kapjunk, szórjuk meg liszttel és kelesszük kb. 20 percig.
Miután megkelt, adjuk hozzá a maradék cukrot és tejet, a tojássárgájákat és a sót. Dolgozzuk össze, majd kisebb adagokban adjuk hozzá az olvasztott vajat is a tésztához. Dagasztáskor, ha van megfelelő eszközünk, mindenképpen használjuk azt, mert kézzel nagyon fárasztó és időigényes ez a munka, ha gépet használunk, kapcsoljuk alacsonyabb fokozatra (megéri befektetni egy dagasztófejes gépbe, tényleg utálatos munka). A tészta akkor jó, amikor szép egyenletes, fényes és hólyagos. Dagasztás után a tésztát langyos helyen, letakarva kelesszük ismét a kétszeresére.
Mikor újból megnőtt a tészta, gyúrjuk át, osszuk 3 részre, alakítsunk ki hurkákat és fonjuk meg a kalácsot. Ha megfontuk a kalácsot, a végeit hajtsuk be maga alá, így sütés közben nem csúsznak majd szét a hurkák. Kedvünk szerint használhatunk bármilyen vajjal kikent sütőformát, ha vékonyabb hosszúkás formába tesszük, a kalács magasabb lesz és látszik majd a pereme, ha egy sima lapos tepsibe tesszük, szélesebb és vékonyabb alakot vesz majd fel, bár kevésbé hagyományos, de szép kalácsot süthetünk, kerek tortaformában. A tésztát harmadszorra is keleszteni kell, akkor tegyük be a sütőbe, amikor a kalács már majdnem a forma pereméig ér, de ne felejtsük el megkenni sütés előtt tojássárgájával, mert attól nagyon szép fényesre sül a felülete.
200 fokra előmelegített sütőben 40-45 percig sütjük. Ha nagyon hamar kezd pirulni a teteje, tegyünk rá alufóliát. Tűpróbával ellenőrizzük, mielőtt kivesszük a sütőből.
Libamáj terrin
A libamáj nem a legolcsóbb mulatság, de aki szeret finomakat enni, annak megéri félretenni rá. Ez az elkészítési mód valóban nagyon finom és bár a recept első ránézésre ijesztő lehet, hiszen kissé időigényes, de ha jobban megnézzük, semmilyen különösebb bravúrt nem igényel a készítőtől, sőt meglepően egyszerű. Nálunk a libamáj a karácsony velejárója, de adódik olyan helyzet, hogy fontos vendégeket várunk vizitre uzsonnaidőben, és ki akarunk tenni magunkért, ilyenkor a kalács- libamáj-hagymalekvár kombinációval nagy sikert érhetünk el, de mindenképpen elegánsabb és tiszteletreméltóbb holmi „zsúrszendvics” felszolgálásánál, bár tény és való az elkészítése jóval több időbe kerül. A recept Mautner Zsófia Chili és Vanília szakácskönyvéből származik.
Hozzávalók:
1 db maximum 50-60dkg súlyú, hízott libamáj
1 liter tej
1 dl tokaji aszú
só
fehér bors
Elkészítés:
A libamájat áztassuk hideg tejbe, fedjük le és egy éjszakán át hagyjuk állni. Másnap öntsük le róla a tejet, és törölgetés után hagyjuk, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen. A kisebb és a nagyobb májdarabot válasszuk ketté, majd hosszában törjük szét. A hártyát, és az inakat próbáljuk meg eltávolítani, van két vastagabb és több vékony ín. A vastagabbakat éles késsel könnyebb kihúzni, de a kisebbek elég problémásak esetleg hurkapálca segíthet, de törekednünk kell, hogy minél kevesebb darabra törjük a májat..(Hogy őszinte legyek ez elég nehéz feladat, akinek van hozzá türelme és elég precíz, annak ajánlom, de én nem stresszeltem a feladaton, amit tudtam kihúztam, a többit hagytam ahogy volt.)
A májdarabokat sózzuk, borsozzuk, öntsük le tokaji aszúval, fedjük le, majd egy újabb éjszakára tegyük a hűtőbe. Másnap, mikor kivesszük, hagyjuk, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen. A májdarabokat tegyük kívánt formába, ha kisebb tálat választunk magasabb lesz a terrin, ha nagyobbat, akkor laposabb, de arra mindenképpen figyeljünk, hogy a májat jó szorosan nyomkodjuk, bele minden sarokba, ne hagyjunk nagy zugokat a darabok között, így a terrin felszeletelve jól fog mutatni. 110 fokra előmelegített sütőben 35 percig gőzöljük a májat úgy, hogy a formát tepsibe helyezzük és a tepsibe annyi forralt vizet öntünk, hogy az a forma kétharmadáig érjen. A zsírt, ami a máj tetejére kiült sütés közben, óvatosan öntsük le egy edénybe és helyezzük hűtőbe.
Ahhoz, hogy szép egyenletes szeleteket vághassunk majd, a terrint le kell préselni. A legegyszerűbb módszer, hogy a forma tetejére illeszkedő kartont kivágunk, bevonjuk alufóliával, és nehezéket teszünk rá pl. konzerveket, befőtteket stb.
Egy éjszakát hagyjuk állni, majd a félretett zsírt melegítsük fel és öntsük a terrinre.
Mielőtt felszeleteljük, két napig hagyjuk állni a hűtőben, ettől jól összeérnek az ízek.
Hagymalekvár
Már a hagymalekvárért érdemes az egész menüt elkészíteni, isteni finom, pont elég édes, és kiválóan illik a májhoz (a libamáj elég úri dolog, de egy egyszerű csirkemájpástétomot is szuperül feldobhatunk vele, sőt igazából nem is kell a főfogásnak májnak lennie, a natúran kisütött húsok is kevésbé unalmasak ezzel a lekvárral.) A receptet Bereznay Tamás Mai magyar konyha című könyvéből kölcsönöztük.
Hozzávalók:
50 dkg lilahagyma
5 dl száraz vörösbor
1,5 dl balzsamecet
15 dkg kristálycukor
csipet só
Elkészítés:
A meghámozott hagymát vágjuk félbe, majd szeleteljük fel vékonyan. A vörösbort, a balzsamecettel, a sóval és a cukorral forraljuk fel, majd alacsonyabb lángon főzzük vissza a felére. Ezután a hagymát tegyük bele a szirupunkba, és állandóan kevergetve addig főzzük, amíg lekvár sűrűségű nem lesz.