Amikor egy kávéfolt kicsöppen, a folyadék elpárolgása után a kerületén glóriára emlékeztető sötétbarna csík látható. Az egyesült államokbeli Pennsylvania Egyetem kutatói ebből a jól ismert jelenségből kiindulva értették meg, hogy a kávéban, vagy akármilyen más folyadékban szuszpenzióban lévő részecskék meghatározó szerepet játszanak a folt szélén felhalmozódva. Ha gömb alakúak, mint a kávé esetében, összegyűlnek a folt kerületén, és ott is maradnak, "glóriát" alkotva. "Ha azonban megváltoztatják az oldatban lévő részecskék formáját, eltűnik a glóriahatás és egyenletes foltot kapunk" – fejtette ki Peter Yunker, a Nature szerdai számában ismertetett tanulmány szerzője.

A hosszúkás vagy ellipszis formájú részecskék másképp viselkednek, mint a gömbölyűek, mert nem egyformán érinti őket a levegő és a folyadék érintkezésekor a felületi feszültség. Ezt a hatást lehet megvizsgálni a reggelire fogyasztott könnyű gabonapelyhek viselkedésén is. "Ha már csak néhány gabonapehely marad, az edény közepén tömörülnek össze a tej felületi feszültségének köszönhetően" – mutatott rá a kutató. 

Ez a tömörülési tendencia módosítja, hogyan osztódjanak el a folton belül a részecskék. Amikor a hosszúkás formájú részecskék elérik a kávécsepp szélét, nem tömörülnek össze olyan sűrűn, mint a kerek részecskék. A párolgás befejeződése után a folt egész felülete egyenletes. Innen a kutatók ötlete, hogy az oldathoz ellipszis formájú részecskéket adjanak, aminek következtében egy felületen vékony, egyenletes filmréteget képező nyomtatótinta, festék vagy más termék állítható elő. "Egyes esetekben elegendő kis mennyiségű ellipszis alakú részecske is, hogy megváltoztassuk a részecskék száradás közbeni lerakódását" – tudatta közleményében Arjun Yodh, a kutatócsoport vezetője.

A YouTube videomegosztó portálra a Pennsylvania Egyetem által feltett felvétel segítségével tanulmányozható a kávé glóriahatása és azt megakadályozó eljárások.