Az 57 éves zenész az ezredfordulón hívta életre az Al Di Meola World Sinfonia elnevezésű produkciót, eredetileg argentin, kubai és izraeli zenészekkel. A jelenlegi csapatában Peo Alfonsi gitározik, Fausto Beccalossi játszik tangóharmonikán, Kaszás Péter pedig dobol - tájékoztatta a szervező Danubius Concert az MTI-t. Di Meola idén, tizenegy évvel a World Sinfonia beindítása után készítette el Pursuit of Radical Rhapsody című albumát olyan vendégzenészekkel, mint Peter Erskine vagy Barry Miles.
A gitáros több mint 35 éve van színpadon, munkásságát Grammy-díjjal is elismerték és a rangos Guitar Magazine számtalanszor ítélte már oda számára A világ legjobb gitárosa címet. A nyolcvanas évek óta szólóban és számos formációval rendszeresen fellép Magyarországon; 2008-ban és 2009-ben például Budapesten és Debrecenben is előadta a Horgas Eszter fuvolaművésszel közös produkciót, az Ő és Carment, játszott a Sziget fesztiválon, az Esztergomi Nyár rendezvénysorozatán (mindkettő 2009-ben), tavaly decemberben a pécsi Kodály Központban adott koncertet, akkor már a World Sinfonia turné keretében.

Miután Di Meola a hetvenes évek első felében elvégezte a bostoni Berklee School of Music-ot, Chick Corea, a világhírű billentyűs 1974-ben meghívta Return to Forever nevű együttesébe, amely a dzsessz egyik legfontosabb fúziós zenekara volt. Az együttes közreműködésével három meghatározó jelentőségű lemezt készített: a Where Have I Known Before, a No Mystery és a Romantic Warrior című albumokat. Coreán és Di Meolán kívül Stanley Clarke (basszus) és Lenny White (dob) volt a tagja e formációnak.
Al Di Meola első szólólemeze, a Land of the Midnight Sun 1976-ban jelent meg. Eleinte a fúziós zene, az elektronikus gitár lehetőségei izgatták, később egyéb zenei világokba is kirándult. A kilencvenes években kiadott lemezein - Winter Nights, World Simfonia - az akusztikus gitár és a világzene felé fordult.
Az Al Di Meola-Paco de Lucía-John McLaughlin trió 1980-as Friday Night in San Francisco című lemezének anyagát a kilencvenes években Budapesten is bemutatta a hármas. Pályafutása során számtalan művésszel dolgozott együtt; partnere volt mások mellett Luciano Pavarotti, Paul Simon, Phil Collins, Santana, Larry Coryell, Wayne Shorter, Jean-Luc Ponty, Frank Zappa, Jimmy Page, Stevie Wonder.
Stílusának sokszínűsége mindazokból a hatásokból táplálkozik, amelyek a latin salsától a spanyol flamencóig, Astor Piazzolla tangóitól a contemporary és fúziós dzsessz irányzatokig meghatározó vonulatokként épültek be korunk zenei világába. Zenei fejlődését Larry Coryell határozta meg leginkább, akit a fúziós zene keresztapjának nevezett. A korábbi fúziós dzsessz-rock irányvonal után Al Di Meola mostani turnéján visszatér gyökereihez, és az akusztikus gitár hangzását helyezi játékának középpontjába.