A tavalyi időjárási rekord kevésbé vezethető vissza az éghajlat természetes, rövidtávú ingadozásaira, sokkal inkább a bolygó felmelegedésének hosszú távú trendjeibe illik - írták a szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában.

Moszkvát 2010 júliusában sújtotta hőhullám. A potsdami klímakutató intézet két tudósa azt vizsgálta, hogy a Föld felmelegedésének mely hatásai okozták a hőmérsékleti rekordokat. A tavaly nyáron Oroszország nyugati részén tapasztalt forróság még a 2003-as szélsőségesen meleg nyarat is felülmúlta. Összességében az elmúlt évtized a legforróbb volt a mérések száz évvel ezelőtti bevezetése óta - közölték a nemzetközi adatokkal való összehasonlítást követően a tudósok.

A két szakember vizsgálta a világ minden táján mért éves, valamint a júliusi moszkvai hőmérsékleteket. Mindkét elemzés rekordértékeket mutatott. Miközben a hőségcsúcsok száma folyamatosan nőtt, addig a hidegrekordok száma nullához közelített. Eredményeik alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a hőhullámok számát hosszú távon nem ellensúlyozza majd a hidegrekordok csökkenése.