Galéria: borzasztó körülmények közül jutottunk el a "beszélő" vécékig
A vécék és piszoárok dizájnjának ma már csak a képzelet szab határt: létezik rúzsos ajkakat, meztelen női testeket, kürtöt és Szűz Máriát formázó piszoár is, de már a vécéalakú nyalókatartót és a vécépapír gurigát ábrázoló fülbevaló is feltalálták. Mindeközben emberek milliárdjai élnek higiénikus illemhely nélkül. November 19-én van a WC világnapja.
A legújabb intelligens vécék már nemcsak a tisztaságról gondoskodnak, hanem kényelmi szolgáltatásokat is nyújtanak: elő vannak melegítve, elemzik a végterméket, és tájékoztatják a felhasználót egészségi állapotáról. Ha pedig a férfiak szórakozni szeretnének, a vizelős videojátékot is kipróbálhatják egy-egy extrémebb helyen. Az amszterdami reptéren is játékosan közelítik meg a kérdést: ott egy piszoárba festett légy segíti a helyes célzást.
A helyzet persze nem mindenhol ilyen rózsás, hozzávetőlegesen 2,6 milliárd ember él a földön úgy, hogy nincs lehetősége higiénikus körülmények között, megfelelő intimitás mellett végezni a dolgát. Sokan – főleg az afrikai és ázsiai országokban - csatornázásról és szennyvízelvezetésről egyáltalán nem is hallottak. Erre a helyzetre akarta felhívni a figyelmet a szingapúri székhelyű World Toilet Organisation, amely 2001-ben a vécé világnapjává nyilvánította november 19-ét.
Már az ősembert is zavarhatta
Nagy valószínűséggel már az ősember is a lakhelyén kívül helyezte el a székletét, egyrészt a kellemetlen szag miatt, másrészt pedig mert élősködőket, rovarokat vonzott. A vécé eredete időszámításunk előtt 2800-ig, a minószi kultúra idejéig nyúlik vissza, egyesek szerint Mezopotámiából származik. Az ősi toalett néhány kőből faragott példánya máig fennmaradt: a kínai Han-dinasztia egyik uralkodójának sírjában is találtak vécét.
Ezer évvel később az ókori rómaiak átvették és tovább fejlesztették a kezdetleges megoldást: a korabeli vécét tengervízzel öblítették le, ami azért is hasznos volt, mert a sós víz a kórokozók nagy részét is elpusztította. A késő köztársaságkortól nyilvános latrinák álltak a járókelők rendelkezésére, amelyekben sós vizes edény és botra erősített szivacs helyettesítette a papírt.
| Az emberi ürüléken múlt Róma sorsa? |
Érdekesség, hogy egyes 19. századi német történészek szerint Róma vesztét éppen az okozta, hogy az emberek ürüléküket a folyóba vagy a kanálisokba öntötték, a földek ugyanis így elvesztették termőképességüket, ami a parasztság elszegényedéséhez, a hadsereg elzülléséhez, majd a birodalom bukásához vezetett. A Birodalom összeomlásával a nagy vízvezeték-rendszerek is tönkrementek. |
A középkorban sokat romlott a helyzet, különösen, ami a szanitertechnikát illeti, amely gyakorlatilag évszázadokra eltűnt. Az emberek ágytálakban és bilikben hordták ki az utcára végterméküket, vagy egyszerűen csak az ablakon kilöttyintve szabadultak meg tőle. Jobb helyeken a falon keresztül csővel vezették ki az anyagot a házból, közvetlenül az utcára. Milliók éltek higiénia nélkül a csatorna nélküli városokban.
Ami az ürítés utáni tisztálkodást illeti, rendszeresített rongyokat, vagy faleveleket használtak vécépapír gyanánt, akik pedig víz közelében, azok kimosták az alfelüket. Ezt az arabok általában bal kézzel tették (a jobb evésre szolgált), a kínaiak viszont már a 13. században papírt használtak a tisztálkodáshoz.
Berobbant a kerti budi
A nálunk „francia WC”-nek, vagy kerti budinak becézett szerkezet a XIV-XV. században terjedt el. A szag és a baktériumok kirekesztése szempontjából, megfelelő távolságra építve a lakóháztól ez a faházikó akkor tűrhető megoldásnak számított. A zsúfolt városokban persze, ahol továbbra is edényekben hordták ki a házból az emberi végterméket, ez nem működött. A hűvösebb, csapadékos napokon olykor bokáig süllyedtek az erősen szennyezett sárban, meleg száraz időben pedig az orrfacsaró bűzzel kellett számolniuk. A növekvő városok elszennyezték maguk körül a vizeket és a talajt is.
A felsőbb társadalmi rétegek lassan elkezdtek föleszmélni, és különböző büntetésekkel próbálták a lakosságot a higiénikusabb életvitel felé terelni. Sajnos ez egy rendkívül lassú folyamat volt: 1596-ban merült fel először az igazi „angol WC” (vízöblítéses) gondolata, de a parfüm-púder kombináció a barokk térhódítása idején még legyőzte a vizet, a higiénia pedig újra háttérbe szorult.
A kolera ébresztette fel az embereket
Az 1830-as évek nagy kolerajárványai aztán a városi csatornahálózat reformjához és az árnyékszékek gondos ellenőrzéséhez vezettek. A WC-tartállyal történő öblítés gyakorlati alkalmazása és szabványosítása Angliából ered. 1778-ban Joseph Bramah jegyeztette be a találmányt; ugyanez a feltaláló egyébként évekkel korábban sörpalackozó gépet tervezett.
A tartályos vécé csak a 19. század utolsó harmadában terjedt el, először szintén Angliában, ezért nevezzük Magyarországon is angol vécének (WC: Water Closet). A nagy ötlet nem ugyanakkor nem a tartály, hanem a vízvezetéken alkalmazott S-kanyar volt, amely a szag kiáramlását akadályozta meg, így ugyanis a lakáson belül is el lehetett helyezni.
A kontinensre lassan szivárgott át a találmány. 1842-ben Hamburgban, 1856-ban pedig Párizsban épültek meg a modern összefüggő csatorna-rendszerek, majd más európai városok is követték őket. 1860-ban Coburgban, az Ehrenburgi kastélyba (Németország) Angliából importált vécét építettek, mert gyakran vendégeskedett náluk Viktória királynő. Ekkoriban jelentek meg az első gyártók a mai Hollandia, Németország és Svájc területén, némelyikük jogutódja ma is gyárt ilyen termékeket.
Fordulópont volt a második világháború
A XIX. század első felében kezdett elterjedni az égetett agyagból (kerámia) készült vécécsésze, amelyet a XX. század második felében lassan kiszorított a ma is használatos porcelán.
Európában a második világháború után alakult ki az a szemlélet, hogy minden lakó,- és közösségi épületet célszerű ellátni illemhellyel. A 90-es években robbanásszerűen terjedt el az úgynevezett alsó szerelésű és a falba építhető vécétartály, aztán megjelentek a „dusch WC”-k, a bidéfunkcióval felszerelt ülőkék. Az ezredforduló után pedig kezdett tért hódítani az antibakteriális ülőke is.
Kevés kivételtől eltekintve az öblítés ma vezetékes ivóvízzel történik, miközben a föld ivóvízkészlete gyorsabban fogy, mint a kőolaj. Erre a problémára több alternatív megoldás is létezik, többek között a szürke-vízzel (enyhén szennyezett, például mosógép szennyvíz) történő öblítés vagy a különböző, vizet nélkülöző komposztvécék.
WC-ket is tervezett az Apple dizájnforradalmára
Minimalista, pofonegyszerűen használható készülékeivel az amerikai Apple iskolát teremtett a számítástechnikában. A cég termékeinek dizájnatyjával az eheti HVG-ben ismerkedhetnek meg.
Nagy dolog - a WC világnapja - Nagyítás-fotógaléria
A vécék és piszoárok dizájnjának ma már csak a képzelet szab határt: létezik rúzsos ajkakat, meztelen női testeket, kürtöt és Szűz Máriát formázó piszoár is, de már a vécéalakú nyalókatartót és a vécépapír gurigát ábrázoló fülbevaló is feltalálták. Mindeközben emberek milliárdjai élnek higiénikus illemhely nélkül. November 19-én van a WC világnapja.
