Az 1564-ben a Balti-tengerben elsüllyedt Mars hadihajó roncsait több évtizedes kutatások után tavaly augusztusban Öland szigetétől északra fedezték fel, a feltárások júliusban kezdődtek - olvasható a The Local angol nyelvű svéd napilapban.

A Mars 107 ágyújával és 800 fős legénységével kora egyik legnagyobb hadihajója volt, sokkal nagyobb, mint a Stockholmban kiállított híres Vasa, amely az ország egyik legnagyobb turistacsalogató látványosságának számít.

A hadihajó egyéves szolgálat után süllyedt el, a háromkorona-háborúban, a dán és lübecki flotta elleni ütközetben. Két napon át tartott a heves tűzpárbaj, míg a lövedékek el nem találták a Marst, a hadihajó lángra kapott, majd elsüllyedt, és 447 éven át háborítatlanul nyugodott a hullámsírban. 

A roncsok között a búvárrégészek több 16. századi ezüstpénzt találtak. A pénzérmék igen jó állapotban maradtak fenn, és az 1560-1568 között uralkodó XIV. Erik svéd király idejéből származnak.

A háromkorona-háború vagy északi hétéves háború 1563-70-ig folyt Dánia, Norvégia, Lübeck hanzaváros, a Lengyel-Litván Unió és Svédország között, és a szczecini békekötéssel végződött. A háborúnak az volt az oka, hogy a dán király nem akarta kivenni címeréből a kalmari unió jelvényét, a három koronát. A kalmari unió perszonáluniók sorozata volt (1397-1524), melyek Dániát, Norvégiát és Svédországot egy uralkodó alatt egyesítették.