Az időjáráskutatók állítják, az információk az időjárás-előrejelzésben is hasznosíthatók lennének. Eredményeik szerint a hőség három hónappal korábban megbízhatóan megjósolható a csapadék és a talajnedvesség adatainak kiértékelésével, ráadásul világszinten. Brigitte Müller és Sonia Seneviratne, a Svájci Műszaki Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) mutatták be tanulmányukat.

A szakértők összehasonlító elemzést végeztek az 1979 és 2010 közötti időszak esőzéseinek és szélsőséges hőmérsékleti adatainak elemzésével. "Megfigyeléseink azt sugallják, hogy erős összefüggés van a csapadékhiány és az extrém meleg között" - írták.

Ha például Dél-Amerikában, az Ibériai-félszigeten vagy Ausztrália keleti részén az átlag alatti mennyiségű csapadék hullik, az hetven százalékkal megnöveli a kánikula lehetőségét. Észak-Amerikában és Kelet-Európában ez az érték hatvan százalék. A hosszú távú mérések szerint viszont az átlag feletti esőzések után még hónapokkal is harminc-negyven százalékkal kevesebb esélye van a szélsőségesen magas hőmérsékletek kialakulására. 

"Ideális esetben az ilyen adatokat be kellene vonni az időjóslásokba. Ez segíthetne abban, hogy az érintett területen élők időben értesüljenek és megtegyék a szükséges óvintézkedéseket" - mondta el Brigitte Müller Zürichben. "Ha a csapadékhiányt és a talajnedvesség hiányát bekalkulálnák az előrejelzésekbe, jobban meg lehetne jósolni a hőhullámokat" - összegzett.