Ismeretlen ókori várost tárnak fel Krétán, Iráklió közelében görög régészek. A helyszín a késő minoszi kortól a hellenisztikus korig, Kr.e. 1200 és Kr.e. 100 között volt lakott.

Az ásatások során jól megépített házak maradványai kerültek napvilágra, a szobákban megtalálták a mennyezetet tartó faoszlopok kőalapzatát. Az egykori építők üregeket vájtak, ahová cserépedényeket és egyéb áldozati ajándékokat helyeztek, így "biztosítva" a házak szilárdságát - olvasható az Archaiologia Greece angol nyelvű görög régészeti hírportálon.

Az ásatások során rengeteg váza, edény, eszköz, lámpás és állatszobrocska került elő az épületekben. Különösen érdekesnek találják a régészek a nagyszámú, az archaikus korból származó kerámia domborművet, ezek többsége gazdagon redőzött ruhában, álló vagy ülő nőket ábrázol, de akad férfialak, sőt szatürosz (szatír) ábrázolás is (Szatürosz - Hermész fia, hegyi, erdei termékenységdémon, lapos, tömpe orrú, kecskefülű és szarvú, borzos hajú lény volt).

Előkerült egy pitosz, folyadékok és gabona szállítására szolgáló nagy agyagedény nyaka is. A Kr.e. 7. századból származó pitosz gazdagon díszített nyakát mitológiai tárgyú jelenet ékesíti, amely nagy valószínűséggel Oresztészt ábrázolja, amikor Élektra jelenlétében meggyilkolja Klütaimnésztrát.