Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Megkezdték a Szent Péter téren a betlehem építését, amelyet első alkalommal nem a Vatikán, hanem az olasz Basilicata tartomány állít fel.
A gazdasági válságban a pápai állam is takarékoskodik - kommentálta az olasz sajtó a Vatikán bejelentését, miszerint az idei évtől nem költ pénzt a Szent Péter téri betlehemre. Az épületnagyságú betlehem finanszírozását és megépítését a dél-olasz Basilicata tartomány végzi el, a Vatikán csak a villanyszámlát és a karbantartási költségeket állja.
A 225 négyzetméteres betlehem most is a bazilika előtti tér közepén, az obeliszknél emelkedik. Jézus születésének jelenetét ábrázolja az isteni gyermekkel a jászolban, közelében Szűz Máriával, Szent Józseffel és a pásztorokkal. Nem hiányzik az ökör és a szamár szobra sem, pedig XVI. Benedek A názáreti Jézus című könyvének a héten bemutatott harmadik kötetében kizárta, hogy ez a két állat ott lett volna Jézus születésekor - írták az újságok.
Basilicata saját reklámozására használja fel a karácsonyi ünnepek heteiben a Szent Péter téren százezrek, a tévében milliók által látott betlehemet: a jászolt övező kövek Matera városából érkeztek, a boroshordók az aglianico borról ismert Bertellóból. A betlehem alakjait ábrázoló terrakotta szobrokat a Basilicatában az ötvenes években hordott népviseletbe öltöztették fel.
A bibliai jelenet mellett magasodó 24 méteres karácsonyfát Molise tartomány, ezen belül Pescopennataro település ajándékozta a Vatikánnak. A fát és a betlehemet december 14-én avatják fel. "Ezentúl minden évben más olasz tartomány vagy külföldi állam építheti a betlehemet" - jelentette be Giuseppe Bertello bíboros, a vatikáni kormányzóság elnöke.
A sajtó úgy tudja, hogy az 1982 óta a Szent Péter téren felállított betlehemről a Vatikán a Vatileaks-botrány miatt is lemondott, miután a kiszivárogtatott dokumentumokból nyilvánosságra került, hogy a pápai állam évente csaknem félmillió eurót (140 millió forint) költött a látványosságra.
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az M100-nak 2021-ben egyszer már nekifutottak.
Megvédte a kormány egyedi döntéseit a külügyminiszter.