A Magyar Haltani Társaság elnöke Harka Ákos felidézte: munkatársaival a szervezet múlt évi konferenciáján jelentették be, hogy olyan halfajra bukkantak Tiszafüreden, amely korábban se a Tisza-tóból, se a folyóból nem volt ismert. A kutatók már akkor úgy vélték, hogy az új hal a Fekete-tenger parti vizeiből és a Duna torkolati szakaszáról ismert kaukázusi törpegéb (Knipowitschia caucasica). Külső jellegzetességei alapján azonban nem lehetett kizárni, hogy a mindössze egy évig élő és legfeljebb 3 centiméteres testhosszt elérő halacska egy másik faj, a horvát tengerparton honos adriai törpegébek (K. panizzae) képviselője.

A haltani társaság elnökének közlése szerint az elmúlt egy év alatt 4 hím és 6 nőstény külső jegyeit vizsgálták. A DNS-teszt eredménye a közelmúltban látott napvilágot és alátámasztotta a korábbi következtetéseket.

A vizsgálati eredmények alapján a kutatók azt valószínűsítik, hogy a magyar populáció fekete-tengeri eredetű, mivel a tiszai minták a fekete-tengeri vízgyűjtőből származókkal mutatnak közelebbi rokonságot.

A szakember szerint a terjedés útvonala az eddigi adatok alapján nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Nem zárható ki, hogy a tarka- és folyami géb mintájára a törpegéb is a Duna alsó folyása felől érkezett a Tiszába, de a 2009. évi szamosi észlelés alapján feltételezhető, hogy a vízgyűjtő felső szakaszáról terjed.

Az első Tisza-tavi észlelése óta a fajt kimutatták a tározó más területein is. Az észlelt népesség alapján további gyors terjedésére lehet számítani a Tisza vízrendszerében. Közvetlen halászati-horgászati jelentősége bizonyosan nem lesz, tömeges megjelenése azonban kedvező hatással lehet a folyó őshonos ragadozóhalaira, amelyeknek már egész fiatal koruktól táplálékul szolgálhat.

Részletesen beszámol a Magyarországon újonnan megjelent halfajról a természetvédő társaság honlapján (www.haltanitarsasag.hu) is elérhető Pisces Hungarici című kiadvány.