A tölgyfaládába épített készülékek közül egy 1944-es gyártmányú darab 57 ezer fontért (19,5 millió forint) kelt el, egy 1940-ből vagy 1941-ből származó titkosítóért pedig 60 ezer fontot (20,5 millió forint) fizetett ki új tulajdonosa.

A németek fejlesztették ki a rejtjelezőket, amelyekből az első világháború végétől körülbelül 100-200 ezer darab készülhetett a müncheni Deutsches Museum adatai szerint.

Az Enigmákról úgy tartották, hogy az általa rejtjelezett üzenetek megfejthetetlenek, de a szövetségesek idővel feltörték az akkoriban igen bonyolultnak számító kódolást. Brit kódfejtők 1943-ban már havi 80 ezer, naponta pedig nagyjából 2500 német üzenetet törtek fel.

A titkosítókról Wikipedia-szócikkükben találhatóak fotók.