Az Artemisia Auctions árverésén került kalapács alá a végakarat két záradékának másolata. A záradékokról Montholon grófja, Napóleon szárnysegédje készített hiteles másolatot 1821. április 16-án Szent Ilona szigetén, nem sokkal Napóleon május 5-én bekövetkezett halála előtt. Az iratokat az teszi különösen értékessé, hogy Napóleon testamentumának ezek az utolsó, még magánkézen lévő passzusai.

Az első klauzula szerint Napóleon arról rendelkezett, hogy hamvait hőn szeretett népe közelében, Párizsban szórják a Szajnába. Ennek ellenére a francia fővárosban az Invalidusok templomában helyezték örök nyugalomra.

Napóleon a második záradékban megnevezte végrendeletének végrehajtóit – Montholon mellett Bertrand és Marchand grófokat – és felosztotta Szent Ilonán lévő javait, elkerülendő, hogy az ingóságokat zár alá vegyék. A bútorokat, ékszereket, könyveket és egyéb tárgyakat Napóleon hű támogatóira és az anyjára hagyományozta.

Bonaparte Napóleon több példányt is írt végrendeletéből. Már nagyon gyenge volt, amikor megírta ezt a két záradékot, és szárnysegédjét kérte meg arra, hogy készítsen másolatot, mert attól tartott, hogy az angolok megsemmisítik az eredetit. Montholon ugyanolyan papírt, tintát és tollat használt, mint Napóleon, és több helyen is kézjegyével látta el a másolatot.

Napóleon egyébiránt nem tévedett az angolokkal kapcsolatban, a britek ugyan megőrizték a korzikai végrendeletét, de csak évtizedek múltán adták át a franciáknak. A végrendelet eredetije manapság a párizsi nemzeti levéltárban látható.