A 2009. decemberi koppenhágai ENSZ-klímacsúcson megfogalmazott egyezmény a globális felmelegedés mértékének két fokon belül tartását tűzi ki fő célul az ipari forradalom előtti szinthez képest.

Ha a globális átlagos hőmérséklet két fokkal emelkedik, Észak- és Kelet-Európában ennél magasabbra fog szökni a hőmérséklet télen, Dél-Európában pedig nyáron, miközben Északnyugat-Európában - különösen Nagy-Britanniában - ennél alacsonyabb lesz a melegedés.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban pénteken közzétett tanulmány szerint Dél-és Kelet-Európában és az Ibériai-félszigeten nyáron a napi maximum-hőmérséklet 3-4 fokkal emelkedhet, és Európa legmelegebb térségeiben jóval 40 fok fölé kúszhat a hőmérő higanyszála. Az ilyen magas hőmérsékletek növelik a párolgást és a szárazság kialakulásának valószínűségét.

Télen a napi maximum-hőmérsékletek több mint hat fokkal lehetnek magasabbak Skandináviában és Oroszországban.

A tanulmányból kiderül továbbá, hogy jelentősen nő a csapadék mennyisége Közép- és Észak-Európában télen és Észak-Európában nyáron, a kontinens nagyobb részén extrém mennyiségű, hirtelen lehulló csapadékkal lehet számolni, ami növeli a már manapság is jelentős gazdasági következményekkel járó áradások kockázatát. E tekintetben csak Dél-Európa lesz kivétel, ahol csökkeni fog az átlagcsapadék.

A szakemberek 15 regionális klímamodell segítségével számították ki következtetéseiket. A két fokos célt azzal fogadták el a koppenhágai egyezményt aláíró országok, hogy azt nem szabad túllépni.