A hagyományos magyar sikersportágak helyzete

„Amióta az amerikai válogatott megnyerte a női kardcsapat-versenyt Pekingben, az USA-ban több mint 50 ezren jelentkeztek, hogy vívni akarnak” – dimenzionálta a HVG számára Gémesi György, a Magyar Vívószövetség elnöke a sportágban itthon regisztrált 1600 igazolt versenyzőt, akik számát további négy-ötszáz gyerekvívó növeli csupán. Nálunk Nagy Tímea olimpiai győzelme után ezer gyerek jelentkezett, őket viszont egyszerűen nem tudták edzésbe fogni, mert nincs elég edzőterem és edző.

Kritikus a trénerek helyzete a három olimpián legsikeresebb sportágban, a kajak-kenuban is. „Ha nem tudunk edzői életpályamodellt felállítani, ami kiszámíthatóvá teszi ezt a munkát, előbb-utóbb elfogynak” – állítja róluk Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkára. Az olimpiai sikerek az edzői létbizonytalanság ellenére lendületben tartják a sportágat, s folyamatosan nő a versenyzői létszám.

Az öttusát választó fiatalok száma a tíz éve elindított sportágfejlesztési program hatásaként nőtt, s míg korábban 200-250 versenyző indult el az utánpótlásversenyeken, most körülbelül ötszázan vesznek részt rajtuk. Az öttusázóknál sincs azonban elég edző, és egy központi öttusabázis hiánya is nehezíti a felkészülést.

A sikerportágak helyzetéről bővebben a legfrissebb HVG-ben olvashatnak.