A halál leggyakoribb okának a végső kimerültséget, a többi hegymászótól való leszakadást valamint az előrehaladott napszakban történő csúcsra érkezést említik a kutatók - írta a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. 

A szerencsétlenül jártak közül sokan megzavarodtak, elvesztették az irányítást testük felett vagy eszméletüket. A kutatók szerint mindezt az okozhatta, hogy az agy a magasság következtében megduzzadt, agyi ödéma keletkezett. Tüdőödémát ezzel ellentétben igen kevés halottnál állapítottak meg a halál okaként, éppúgy, mint lavinákat vagy jégomlást. 

A serpáknak, a Himalája-régió hordárként felbérelt hegymászóinak nagyobb a túlélési esélye, mint a külföldről érkező hegymászóknak. Ezt a jobb akklimatizációra lehet visszavezetni, vagy utalhat arra is, hogy a jobban alkalmazkodott hordárok kelendőbbek az expedíciók során - vélik a tanulmány szerzői.

Az Erőss Zsolt, Mécs László és Kollár Lajos nevével fémjelzett Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat idén éppen a Mount Everestet veszi célba. A csapat az északi oldalról, oxigénpalack használata nélkül kísérel meg feljutni a világ legmagasabb hegyére.