szerző:
Kovács Zoltán (Az ÉS főszerkesztője)
Tetszett a cikk?

Lassan egy hete várom, mikor kér elnézést Bochkor Gábor, a valamelyik kereskedelmi rádió népszerű tréfamestere Horváth Marianntól, akinek azért tartott volna jogosnak kiosztani két pofont, mert elérzékenyült Szilágyi Áron győztes asszójának közvetítésekor. Az elnézéskérés eddig nem történt meg, Bochkor lassan egy hete késik. Az Élet és Irodalom főszerkesztőjének véleménye.

Horváth Mariann közvetítését magam is láttam, épp ezeken az oldalakon jegyeztem meg, hogy egy riporter bármikor elérzékenyülhet, de talán nála ezt túl hosszan történt. Bochkor ezt nem egyszerűen súlyosabbnak ítélte, de indokoltnak látott kiosztani két pofont: „Én azért nem hatódtam meg, mert annyira meghatódott a műsorvezetőnő, hogy már zavart... Ez iszonyat volt!... Ott lettem volna, izé, mikrofonnak megnyomom a köhögő gombját, két pofon, és elengedem, na, most beszélhet...” (Az ominózus megjegyzések ebben az adásban hangzottak el.)

MTI / Kollányi Péter

Nem tudom, hogy Bochkornak vannak-e egyéb ambíciói, mint nőket pofozni, egyáltalán, ért-e még nők kizárólag szakmai célzatú pofozásán kívül máshoz is, és azt is megértem, hogy a kereskedelmi rádiózás személyiségromboló hatása egy idő után mindenképp megmutatkozik, de ez sok. Ő erről nyilván nem tud, most túl messzire ment.

De vegyük komolyan Bochkort, aki nyilván szakmai etalonnak tartja magát, és ebben az országban egyedül ő tudja, hogy egy riporternek mikor szabad elérzékenyülni, föltehetően komolyan mondta, amit mondott: a közkedvelt szpíker szakmai alapú kritikát gyakorolt, ennek egyik alaptétele, amint látom, hogy akit vernek, azon szakmailag már abban a percben érezhető javulás mutatkozik. A kereskedelmi rádiózás magyar Makarenkójává avanzsált szakzseni pontosan úgy látja, mint neveléstudományi előképe is megmondott már: egy jó időben elcsattant füles csodát tud tenni. Bochkor szerint nyilván Horváth Mariann is többre volna képes, ha kapna egy taslit.

Hogy indokoltnak tartott riporterverése nem öncélú, hanem szigorúan szakmai természetű, az abból látszik, hogy például nem  tartja helyesnek órákig büntetni a riporternőt, mert már két pofon után visszakaphatja a mikrofont, és mintha mi sem történt volna, folytathatja a közvetítést. Ez föltétlen megnyugtató: „mikrofonnak megnyomom a köhögő gombját, két pofon, és elengedem, na, most beszélhet...”. Mondja szakértőn.

De vajon miért kellene megnyomni a köhögő gombot? Nem volna helyesebb, hogy a hallgató is tudja, miről van szó, és élő egyenesben lepofozni a riportert? Hogy a nevelő célzat és hatás országos érvényű legyen, és tudja meg mindenki, így járnak a bőgősök.

Utóbb az egykori világbajnok tőrcsapat öt tagja, Jánosi Zsuzsanna, Kovács Edit, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsanna és Tuschák Katalin: "Ha Bochkor Gábort bármi is befolyásolja abban, hogy egy magyar aranyéremnél elérzékenyüljön, az az ő dolga. De hogy egy hatszoros világbajnokot pofonnal némítana el, amikor kommentátorként meghatódottan közvetít, azt felháborítónak és visszataszítónak tartjuk!" - írták a sportolók.

MTI / Illyés Tibor

Ökörségeket természetesen nem csak a mi Bochkorunk képes mondani, Itt van például a svájci olimpiai válogatott játékosa, Michel Morganella. A játékos a Dél-Korea elleni mérkőzés után azt írta blogbejegyzésében: „Szétverem az összes koreait, tűzbe veletek, gyengeelméjűek”. Még aznap kizárták az olimpiáról. Ráadásul nem is a nagyhatalmú Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hanem saját hazájának, Svájcnak az olimpiai szervezete, mégpedig a nemzeti labdarúgó-szövetséggel teljes egyetértésben. Pedig még csak nem is nőt akart verni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!