Ajándéklink létrehozása

Ezt nézze ma: roncsderbi a bronzért?

Örök kérdés, hogy mi a rosszabb egy világbajnokságon: másodiknak lenni vagy harmadiknak? Előbbi egy lépésre a végcéltól bukik el, utóbbi e lépésig sem jut el, de legalább győzelemmel megy haza. Ezért a vigaszért hajt ma Brazília és Hollandia. Megnéztük, mit is produkáltak eddig, és szerintünk mit tehettek volna másképpen. A hvg.hu szubjektív ajánlója.

Louis Van Gaal
Louis Van Gaal
AFP / Adrian Dennis

„Úgy gondolom, hogy ezt a meccset sosem kéne lejátszani. A legrosszabb az, hogy kikaphatsz zsinórban kétszer egy olyan tornán, ahol egyébként bámulatosan játszottál. Igazi vesztesként mész haza, hiszen lehet, hogy mindkét utolsó meccsedet elbuktad. Ennek a mérkőzésnek nincs keresnivalója a sportban… Mindössze egy díj és kitűntetés van, ami bármennyire számít, az pedig a győzelem.” Így nyilatkozott az előttük álló bronzmeccsről a hollandok szövetségi kapitánya, Louis Van Gaal. És tulajdonképpen nem butaság, amit mond: láttuk, hogy az Oranje nem volt rossz a vb-n, de ha ma kikapnak, évek múlva senki nem fog emlékezni erre, talán még a spanyolok ellen aratott 5-1-es siker is elfelejtődik.

Más kérdés, hogy ha jobban belegondolunk, akkor tényleg nem érdemli meg a finálét Hollandia. Robben ide, Van Persie oda – nem érdemlik meg. Vegyük végig:

-  5-1 a címvédő spanyolok ellen: akkor még egy elképesztően magabiztos csapatot láttunk, bár tegyük hozzá, ehhez a győzelemhez nagyban hozzájárult ellenfelük is.

-  3-2 Ausztrália ellen: itt azért kicsit elgondolkodtunk, és egyre inkább azt mondtuk, hogy az előző meccset a spanyolok vesztették el, nem a hollandok nyerték meg.

-  2-0-ás győzelem a chileiek ellen: ezzel csoportelsők lettek a hollandok, és itt igazán jók voltak.

-  A B csoport elsőjeként az A csoport másodikával, Mexikóval találkoztak. A közép-amerikaiak gyakorlatilag végig vezettek a második félidőben, ám a 88. percben Wesley Sneijder gyönyörű góllal egyenlített. Rá hat percre pedig – a hosszabbítás utolsó minutumában – Robben tört a tizenhatoson belülre, átugrott egy becsúszó lábon, ám Rafael Márquezébe valahogy csak-csak belebotlott, így büntetőt lőhettek, melyet Klaas-Jan Huntelaar értékesített is. Nagyon necces volt, megérdemelték volna, ha kiesnek…

-  …csakúgy, mint a negyeddöntőben. Védekezhet Costa Rica az egész meccsen, egy holland válogatottnak bármikor meg kell vernie rendes játékidőben. De még a hosszabbításban sem sikerült! Azért – a Costa Rica-i kapus, Keylor Navas ide vagy oda - csak továbbjutottak büntetőkkel, de a bukdácsolás az egyenes kieséses szakaszban már sejtetett valamit.

-  Ami korábban csak körvonalazódott, az végül is be is következett. Bár az argentinok sem voltak jók, a hollandok még őket is alulteljesítették, és örülhetnek, hogy büntetőkig kihúzták. Kipukkadt a Robben- és Van Persie-lufi, nem volt Krul-csoda: hihetetlen, mi lett a csoportkör egyik legmagabiztosabb csapatából az elődöntőre.

Robin van Persie fejese közben
Robin van Persie fejese közben
AFP / Lluis Gene

Szerintünk a legnagyobb gond a jó játékosok hiánya volt. Nem ügyetlenek a fiatal rotterdamiak, amszterdamiak, vagy eindhoveniek, de veszélyes egyből a mélyvízbe dobni őket.

Hasonlóan a mi Pintér Attilánkhoz, Van Gaal is inkább a hazai bajnokság játékosait részesíti előnyben – mondjuk az Eredivisie nem egy NB1. Példa erre az, hogy a rutinos, nyártól a berlini Herthában játszó, de ezt a szezont még a Premier League-ben töltő John Heitingát el sem hozta a menedzser, csakúgy, mint a Stoke Cityben játszó Erik Pieterst. De említhetjük azt is, hogy az angol bajnokságban jónak számító két kapus, Tim Krul (Newcastle) és Michel Vorm (Swansea) csak a kispadon ült, míg az Ajax Amszterdam fiatal hálóőre, Jasper Cillessen védett. Kimaradt a rutinos Rafael Van Der Vaart is, míg a római Kevin Strootman sérülés miatt nem utazhatott, pedig  motorja lett volna a csapatnak.

Van Gaal ráadásul – bár például a védelmen sokat rotált – néhány embert túl kevésszer vetett be, pedig szükség lett volna rájuk. Be sem kell mutatnunk Szalai Ádám immár ex-csapattársát, Klaas-Jan Huntelaart, aki a válogatottban 65 meccsen 35-ször talált be, de egyszer sem kezdett ezen a vb-n. Csakúgy, mint az a Memphis Depay, akit négyszer cseréltek be, ám ezt szélső létére két góllal meghálálta. Szerintünk simán befért volna, ha Van Persie középen, Robben a jobb, ő pedig a bal oldalt játszik. De ő mindig a kispadon kezdte a meccseket. Éppen úgy, mint a Premier League játékos Leroy Fer, aki csupán egyszer lépett pályára - akkor is csereként –, de akkor is gólt szerzett, és simán befért volna a hiperagresszív Nigel De Jong helyére.

Szerencséjükre, a hollandok mostani keretében még bőven benne van egy legalább ilyen sikeres vb, ám ott már Robben, Van Persie és Sneijder nélkül kell teljesíteniük.

Úgy gondoljuk, a mai meccsen mindenképpen ők a valamivel esélyesebbek. Nincsenek teljes letargiában, mint a házigazdák, ezt pedig ki kell használniuk. Természetesen sokat változtatna a meccs kimenetelén, ha a braziloknak sikerül valahogy feléleszteni a harci szellemet, és mindenképpen győzelemmel akarnak elköszönni a közönségtől – akkor még akár egy jó párharcot is láthatunk.

Szerintünk:

Ahol ki kellett volna esnie Hollandiának: Mexikó ellen a nyolcaddöntőben.

A hollandok legjobb játékosa: Arjen Robben

A hollandok legrosszabb játékosa: nincs kiemelkedő

A hollandok legnagyobb felfedezettje: Memphis Depay, Daley Blind

A bevezetőben említettük, hogy egyik félnek sincs kedve kiállni a pályára a bronzmeccsen. Ám míg a hollandoknál ezt főleg a menedzser mondogatta, a házigazdáknál ez teljesen másképpen néz ki. A Selecao játékosainak a németektől elszenvedett 7-1-es vereség után nemhogy pályára, még utcára lépni sincs kedvük. Történelmük legnagyobb vereségét szenvedték el, hazai környezetben, abban az országban, ahol a futball mindenek felett áll. Bár tény, az elődöntőig is csak nyögvenyelősen jutottak el, és azzal, hogy két legjobb játékosuk, Neymar és Thiago Silva nem játszhatott, megpecsételődött a sorsuk.

A brazilok elődöntőjéről gyakorlatilag nincs mit mondanunk. Érdekességképpen megnézhetik ezt a weboldalt, amely olyan – folyamatosan frissülő – alternatív eredményt mutat, ami akkor állna fenn, ha folytatták volna a német-brazil meccset, a gólok pedig ugyanolyan ütemben estek volna. De ha ez játék, az tény, hogy volt olyan brazil újság, amely minden hazai játékosnak 0-s értékelést adott. A Metro (Magyarországon Metropol) újság brazíliai kiadása pedig mindössze egy nagyon sötét képet tett a borítóra, melynek alján a stadion kivetítője, azon pedig az 1-7-es végeredmény volt látható. Akik pedig élőben követték a meccset, emlékezhetnek a stadionban búslakodó brazil szurkolók arcára: a síró kisfiúkra és hölgyekre, vagy arra az idősebb úrra, aki szinte könnyezve szorította magához vb-trófeáját.

És a brazilokban egy-egy ilyen vereség nagyon sokáig megmarad – főleg, ha ilyen fontos meccsen kapnak ki. Míg mi elnevetgéltünk a hollandiai 8-1-en, addig Brazíliában ezt tragédiaként élik meg. A játékosok és az edző, Luiz Felipe Scolari már most megkapta a magáét, és már csak hab lenne a tortán a kritikusoknak, ha a kisdöntőt is elvesztenék. Ez azonban azon múlik, hogy állnak oda.

Németország - Brazília: 7:1
Németország - Brazília: 7:1
AFP / Gabriel Bouys

Ugyanis ez a brazil csapat – tudása alapján - még Neymar nélkül is odaférhetne a legjobb háromba: nagyon stabil védelmük, viszonylag jó középpályásaik, gyors szélsőik vannak, meg Fred. Utóbbit leszámítva ez egy nagyon jó csapat, a gond fejben volt (főleg) a németek ellen. Ez pedig nyilván nehezen változik meg egyik meccsről a másikra, de ha elhiszik, hogy tudnak jól játszani, akkor simán bronzérmesek is lehetnek. Vesztenivalójuk minden esetre nincs.

Eddig nagyon görcsösen játszottak, ez pedig látszott szinte mindegyik meccsükön:

-  Horvátországot tizenkét emberrel, a játékvezetővel kiegészülve verték meg, a nyitómeccsen döntetlent érdemeltek volna, 3-1-et semmiképpen sem.

-  Mexikó ellen viszont már tényleg „x” lett: Guillermo Ochoa és az előtte álló öt védő parádézott, a brazilok pedig teljes görcsben játszottak.

-  Kamerun ellen egy 4-1-et hoztak össze, de sok helyen lehetett olvasni bundagyanúról. Végül is csoportelsőként jutottak tovább.

-  Chile ellen a nyolcaddöntőben mindenki sima győzelmet várt a kameruniak elleni mérkőzés után, de azt a meccset – hasonlóan az első kettőhöz – zavartan játszották le, egyetlen kapott góljukhoz saját játékosuk, Hulk adott gólpasszt, végül pedig csak a tizenegyesek döntöttek, ahol a kapus, Julio Cesar mentette meg hazáját.

Julio Cesar
Julio Cesar
AFP / Fabrice Coffrini

-  Kolumbia ellen –a legjobb nyolc között – viszont már mind többen jósolták a brazilok kiesését. Ellenfelük szinte megállíthatatlan volt addig, sztárjátékosuk, James Rodríguez pedig még mindig vezeti a góllövőlistát, annak ellenére, hogy az utolsó két körben nem játszik. Ugyanis Brazília végül csak megverte őket – nem könnyen, 2-1-re - és ezzel bejutott a legjobb négybe. De távolról sem volt teljes a boldogság: legjobb játékosukat, Neymart csigolyatörése miatt elvesztették, legstabilabb hátvédjük, Thiago Silva pedig begyűjtötte második sárgáját, így ki kellett hagynia az elődöntőt.

-  Nem hisszük, hogy a fenti két játékos hiányzása döntötte el a meccset. Lehet, hogy 1-2 góllal kevesebbet kapnak, ha van Silva, illetve rúgnak még, ha van Neymar is, de a nagy arányú német győzelem elkerülhetetlennek tűnt.

A brazilok csúfos kieséséért sokan az edzőt, Luiz Felipe Scolarit okolják. Ugyan a szakember 2002-ben megnyerte a vb-t (ugyancsak a Selecaoval), ám 2004 óta (amikor második lett az Eb-n Portugáliával) lefele ível karrierje. És ahogy láttuk eddigi húzásait, volt is miért. Egyszerűen nem lehet, hogy egy edző ennyire ragaszkodjon egy kezdőhöz, és alig változtasson rajta. Főleg akkor, ha lenne mit.

A legnagyobb kérdés Fred és Hulk szerepeltetése volt úgy, hogy utóbbi pótlására például több alternatívát is találunk: WIllian vagy Bernard is tökéletes megoldás lett volna a Zenit szélsőjének kicserélésére.

A másik probléma az ék személye volt. Sem Fred, sem cseréje, Jo nem világverő, de még nem is egy erős közepes a posztján. Scolarinak vagy Neymart kellett volna odaraknia, és egyet a Willian-Bernard párosból a balszélre, vagy egyszerűen elhozhatta volna Alexandre Patot a vb-re, és a probléma meg lett volna oldva. Pato már bizonyított Európában, most ismét Brazíliában játszik, és még nincs 25 éves sem.

Neymar és Luiz Felipe Scolari öröme Chile ellen
Neymar és Luiz Felipe Scolari öröme Chile ellen
AFP / Fabrice Coffrini

Apropó kihagyott játékosok: Scolari másik hatalmas hibája a rotálás megvetése mellett az volt, hogy olyan sztárokat hagyott otthon, akik közül néhányan már  rendesen kifelé mennek a karrierjükből, de még mindig megütik a válogatott szintet. Gondolunk ezzel például Ronaldinhora, aki visszatérte óta varázsol Brazíliában, vagy éppen Kakára, aki idén a Milanban játszott, most kölcsönben visszamegy nevelőklubjába, a Sao Paolóba, de mindemellett egyszeres aranylabdás és még mindig egy zseniális játékos. És nem feledkezhetünk meg persze a PSG nagyon fiatal – és nagyon jó – szélsőjéről, Lucas Moura-ról, illetve a liverpooli Philipp Coutinhoról sem: őket sem vitte magával a szövetségi kapitány. Sőt, még az Atletico Madriddal BL-második és La Liga-első Filipe Luis és Miranda sem képviselhette hazáját a tornán, pedig előbbi Maxwellnél, utóbbi pedig Henriquénél sokkal jobb játékos, és ha még csereként is, de sokkal inkább lehetett volna rájuk számítani, mint a PSG és a Napoli védőire.

A brazilok vb-je sajnos leginkább egy játékosról szólt: Neymarról. Ám már ezen a tornán is láttuk azt, hogy az a csapat, amely egy játékosra épít, nem megy sokra. Ott van például Portugália Cristiano Ronaldoval. Pedig a házigazdáknak van olyan keretük, hogy ne csak erre építsenek. Aki kicsit jobban figyelt a meccseken, az láthatta, hogy a Barcelona csatárának nem is volt kijelölt posztja. Mindig a bal szélre volt beírva, de nem egyszer cselezgetett a jobb oldalon, volt arra is példa, hogy Fred helyén várta a labdákat, de néha egyszerűen hátrahúzódott irányítónak, és osztogatta a passzokat. Ilyen szabadon hagyni egy játékost pedig nem mindig szerencsés. Addig szép és jó volt, amíg szerzett négy gólt, (tegyük hozzá, a két leggyengébb ellenfelük, Horvátország és Kamerun ellen) de az egyenes kieséses szakasz meccseire szinte teljesen eltűnt. Hiába cikázott jobbra-balra, helyzeteit rendre kihagyta, az agresszívabb csapatok védői pedig nem féltek kicsit odalépni neki – sajnos ez is lett a veszte. Ha Neymar helyét kicsit behatárolják, talán jobban ment volna a braziloknak is, de sajnos ezt már soha nem tudjuk meg. Mielőbbi gyógyulást kívánunk neki, mert ezt a sérülést ellenségeinknek sem akarnánk. Ráadásul Neymart – ha jó formában van – mindig öröm látni játszani, így a semleges szurkolók is minden bizonnyal várják felépülését.

Neymar Kamerun elleni gólöröme
Neymar Kamerun elleni gólöröme
AFP / Francois Xavier Marit

Összességében ennél többre lettek volna képesek a brazilok, de ha nem hazai rendezésű lenne a vb, nem is csalódtak volna ekkorát. Ennél már csak azt szégyellnék jobban, ha Argentína nyerne: akkor mindkét eddigi megszervezett világversenyükön más dél-amerikai csapat nyert volna, hiszen 1950-ben Uruguay diadalmaskodott.

Szerintünk kikapnak a kisdöntőben, de nem olyan brutálisan, mint a németektől.

Szerintük:

Ahol ki kellett volna esnie Brazíliának: Kolumbia ellen a negyeddöntőben

A brazilok legjobb játékosa: Neymar

A brazilok legrosszabb játékosa: Fred

A brazilok legnagyobb felfedezettje: Oscar (bár a Chelsea játékosa, és ott is alapvetően kezdő)

AFP / Fabrice Coffrini
Hozzászólások