A Nemzetközi Súlyemelő Szövetségnél azt szeretnék, ha a magyar szakember nem lenne tovább az elnökség tagja.
Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) korábbi elnöke bejelentette, kész visszavonulni a súlyemeléstől, mondta el a magyar szakember a Nemzeti Sportnak adott interjúban.
Az IWF elnöki tisztségét 2000-től betöltő Aján azt közölte a lappal, hogy a szövetség egymillió eurót szán arra, hogy a vele szemben korábban az ARD televízióban megfogalmazott vádakat kivizsgálja. A szakember megemlíti, hogy az őt követő új ügyvivő elnök, Ursula Papandrea elmondása szerint nem engedett betekintést a pénzügyekbe.
"Én hívtam meg az auditorok vizsgálatára, vagyis betekinthetett a 2019-es pénzügyekbe. Rosszindulatú hölgy, akiről három évvel ezelőtt még senki sem tudta, hogy kicsoda. Ő az első női alelnöke az IWF-nek, 2017-ben én is javasoltam, hogy válasszuk meg.
A januári elnökségin, amikor felajánlottam, hogy hátralépek a független vizsgálat idejére, én is őt tartottam a megfelelő embernek az ügyvivői szerepre, gondoltam, egy nő finomabb módszerekkel dolgozik"
– mondta Aján.
Papandrea egy levélben azt írta, hogy az a szándéka, hogy a következő IWF-kongresszusig Ajánt kizárják az elnökségből. A volt elnök elmondta, nem akar semmiféle pereskedést és harcot.
"A súlyemelésért és a sportág tisztaságáért dolgoztam és dolgozom, más kérdés, hogy egyes országok ebben akadályt jelentettek.
Amit most mondok, először önnel osztom meg a sajtóban: kész vagyok csendben visszavonulni, egyúttal négy kérésem van. Ezekről tárgyalunk most, de érthető, ha most nem beszélek róluk."
– zárta Aján.
Az ARD január 5-én mutatott be több dokumentumot, amelyek szerint a Nemzetközi Súlyemelő Szövetséget (IWF) akkor 19 éve vezető magyar szakemberrel kapcsolatban az okirathamisítás és a hűtlen kezelés gyanúja merül fel. A német közszolgálati televíziós csatorna arról számolt be, hogy a súlyemelésben szisztematikus doppingolás folyik az IWF tudtával, amely a Magyar Antidopping Csoportot (MACS), angol rövidítéssel a HUNADO-t bízta meg minden nagy nemzetközi versenyen és szinte az összes világbajnokságon az ellenőrzéssel. Az ARD beszámolt két svájci bankszámláról is, amelyre 1992-től 23 millió dollár (csaknem 7 milliárd forint) érkezett, de ez az összeg nem szerepelt az IWF mérlegében. A csatorna szerint a számlák felett egyedül Aján Tamás rendelkezett, és 5,5 millió dollár (mintegy 1,7 milliárd forint) sorsa tisztázatlan.
Később a NOB is megszólalt, azt kérték, hogy tisztázza magát az IWF. Aján visszautasította a vádakat, de előkerült több titkos hangfelvétel is a magyar szakember alkudozásairól. Az elnök később azt nyilatkozta, hogy tönkretették, és nem indul a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség következő tisztújításán, szerinte egyéni érdekek állnak a támadások mögött.
A helyzet odáig fajult, hogy a NOB-nál már arról beszéltek, hogy kizárják az olimpiáról a súlyemelést a szövetség doppingbotránya miatt. A szövetség később 90 napra felfüggesztette Ajánt, aki közben lemondott a NOB-ban betöltött tiszteletbeli tagságáról.
Cunamiként zúdítja a kormány a támogatásokról szóló bejelentéseket az emberekre a Pride miatti blamázs óta, hátha ezzel szavazókat nyer vissza. Pedig ezek a támogatások valójában azt mutatják, hogy az állam továbbra is igyekszik kivonulni a szociálpolitikából, és az egyénre próbál hárítani minden felelősséget – mondja Kramarics Szandra, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.
